Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

A helyi közművelődési bizottságok a tanfelügyelővel, a tankerületi főigazgatóval, a szakoktatási főigazgatókkal, a szabadművelődési felügyelővel és más, a közművelődés terén érdekelt vagy illetékes magasabb hivatali szervekkel közvetlenül érintkeznek. A fontosabb elvi természetű javaslatokat, terveket stb. azonban egyidejűleg az illetékes kerületi közművelődési bizottságnak is meg kell küldeni. 5.8 A bizottság megalakításának feladata a megyei város (község) polgármesterére (jegyzőjére), a helységben működő legmagasabb fokú tanintézetek vezetőjére és a helyi szabadművelődési ügyvezetőre hárul, akik az előkészítés munkáját a Nemzeti Bizottsággal egyetértésben végzik el. 6.§ (1) Kulturális életünk intézményes megszervezése érdekében az ország területét közművelődési kerületekre kell felosztani. Minden vármegye és minden törvényhatósági jogú város területe egy-egy közművelődési kerületet alkot. (2) Minden kerületben kerületi közművelődési bizottságot (a továbbiakban: kerületi bizottság) kell szervezni. (3) A kerületi bizottság a helyi bizottságok munkáját irányítja. Hatásköri területét érintő művelődési kérdésekben állást foglal, megfigyel, javasol, bírál, támogat és szorgalmazza a végrehajtást. 7.8 A törvényhatósági jogú városokban szervezett kerületi bizottságok a helyi és kerületi bizottságok feladatkörét egyaránt betöltik. 8. § (1) A kerületi bizottság tagjai: aj A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült politikai pártok, a kulturális munkát kifejtő, pártalapon álló szövetségek, a hazai nemzetiségeknek a magyar kormányhatóság által elismert nemzetpolitikai vagy kulturális szervezetei és a vallásfelekezetek a kerület székhelyén valósággal működő szervezeteinek egy-egy kiküldött képviselője; b) az alispán vagy a törvényhatósági jogú város polgármestere, a tiszti főorvos, a tankerületi főigazgató vagy képviselője, a szakoktatási főigazgatók vagy képviselőjük, a tanfelügyelő, a szabadművelődési, az ipari, a háziipari és a szociális felügyelő; c) a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének helyi szervezete által iskolafaj onkint megválasztott egy-egy tag (igazgató, tanár vagy tanító). (2) A kerületi bizottságot megalakulása után ki kell egészíteni: aj a kerületi bizottság által megjelölt és a kerületben jelentős kulturmunkát kifejtő társadalmi, tudományos, irodalmi, művészeti vagy ifjúsági egyesületek, illetve más szervezetek által kiküldött egyegy képviselővel; b) a kerületben kifejtett iskolai és iskolán kívüli, valamint irodalmi, tudományos és művészeti munkásságukkal kitűnő személyek közül az egyéb címen a tagok számának felét meg nem haladó számú taggal oly módon, hogy azok felét a kerületi bizottság titkos szavazással választja, felét pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki. [sic] (3) A kerületi bizottság háromévenkint újjáalakul. Ennek alapján tagjainak megbízatása három évre, a megalakulás után kinevezett vagy megválasztott tagok megbízatása pedig az újjáalakításig terjedő időre szól. (4) A kerületi közművelődési bizottság elnökét és alelnökét saját tagjai közül titkos szavazással maga választja. (5) A kerületi bizottság az ügyeket teljes ülésben, szakosztályokban, illetve albizottságokban tárgyalja. A kerületi bizottság tagjait az egyes szakosztályokba szakműködésük figyelembevételével az elnök osztja be. (6) A kerületi bizottság szakosztályai: a) iskolai szakosztály, b) szabadművelődési szakosztály, cj irodalmi dj művészeti ej tudományos "