Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1948 IX. ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS

Gombos Ferenc, Szathmáry Lajos és Szöllősy Dániel, a szabadművelődési ügyosztály részéről Újfalussy József, a szakmai bizottság titkára és állandó előadója. Kimentette magát: GerevichTibor, Kelemen Krizosztom és Major Tamás. Nem jelent meg: Sík Sándor, az OSZMT alelnöke Apáthy Imre, Arany Sándor, Bakó József, Balázs Béla, Balogh Lajos, Barsi Dénes, dr. Benda Kálmán, Bernáth Aurél, Bortnyik Sándor, dr. Cavallier József, Csaba Rezső, Dezséri László, dr. Domanovszky Sándor, dr. Farkas György, Farkas Lídia, Fehér Imre, Fodor József, dr. Hajnal István, dr Halász Aladár, Hamza D. Ákos, Heltai György, Illyés Gyula, Jemnitz Sándor, Jócsik Lajos, Kárpáti Aurél, Kéthly Anna, dr. Gegesi Kiss Pál, Kosáry Domokos, dr. Koszterszitz József, Kozma Lajos, Lajtha László, dr. Makkai László, Michalovich Sándor, Mikes Ferenc, Mistét Endre, dr. Moór Gyula, Németh László, Némethy Károly, Páll András, Cs. Szabó László, Szabó Pál, Szabó Zoltán, Szabolcsi Bence, Szíjjártó László, ifj. dr. Szladits Károly, Szűcs Sándor, Tamási Áron, Tasnádi Kubacska András, Tildy Zoltánné, Vatai László, Veres Péter, dr. Victor János, Zathureczky Ede, Zsirai Miklós. Elnök az ülést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére Both Béla és Ligeti Lajos bizottsági tagokat kéri fel. A jegyzőkönyv vezetésével a főtitkár Újfalussy Józsefet bízta meg. 1. Újfalussy József titkár előadja, hogy az elnöki tanács 1946. május 3-i ülésén a bizottságok ügyrendtervezetének elkészítésére kiküldött bizottság: Lengyel Sándor és Szöllősy Dániel a tervezetet elkészítették. A szakmai bizottság albizottságainak kérdésével a tervezet 9. §-a foglalkozik. Eszerint a szak-vagy szakmai bizottság a) történelmi, b) társadalompolitikai és közgazdasági, c) irodalmi, d) művészeti, e) műszaki, f) egészségügyi, #j mezőgazdasági albizottságokra oszolnék, és ezen albizottságokon kívül a szükséghez képest, ideiglenes jellegű albizottságok is alakíthatók lennének. Hozzáteszi, hogy az albizottságok kérdésével az elnöki tanács f. év május hó 3-án tartott ülésén már foglalkozott, de a szakmai bizottság képviselőjének kívánságára végleges határozathozatal előtt meghallgatja e kérdésben a bizottság véleményét is. Karácsony Sándor megjegyzi, hogy az elnöki tanácsnak a döntés ügyrend szerinti joga, tehát a bizottság tagjai minden kötöttség nélkül nyilváníthatják véleményüket a kérdésben. Duschinszky Jenő úgy emlékszik, hogy az alakulás alkalmával a tagokat már megkérdezték arra nézve, hogy milyen albizottságok munkáját tartanák szükségesnek és maguk melyiknek a munkájában kívánnának résztvenni. Hiányolja, hogy a tervezetben nem szerepel az egyházi albizottság és az általa annak idején javasolt nyelvi albizottság. Jávorka Sándor természettudományi albizottságot kíván szerveztetni. Szöllősy Dániel tájékoztatásul közli, hogy már az elnöki tanács ülésén felmerült az a terv, hogy kisebb munkaközösségek rendszere működjék a szakmai bizottság kereteiben. De az albizottságok tovább bontása nagyon elbürokratizálta volna a munkát, ezért jobbnak látszik, ha inkább több kisebb albizottság működik anélkül, hogy ezek tovább osztódnának munkaközösségekre. így jött létre a fenti terv. Karácsony Sándor: az eddigi felszólalások nem is sokallták, inkább kevésnek találták az albizottságok számát. Duschinszky Jenő a nyelvi albizottság szervezését különösen a szomszéd népek kedvéért tartaná fontosnak. Karácsony Sándor nem tartja fontosnak a kívánságok túlságos indokolását. Elég az a körülmény, hogy egy irányban munkakedv mutatkozik, ez már eléggé indokolja a kívánt albizottság megszervezését. Az említett írásbeli jelentkezések célja az volt, hogy gondolatokat adjon az elnöki tanácsnak. Lengyel Sándor abból indul ki, hogy tanácsadó szerv vagyunk. A szakbizottság feladata megvizsgálni 1. hogy a szabad művelődés terén már folyamatban levő munka megfelelő szakmai követelményeknek és 2. milyen területen kell még ilyen munkának folynia. A fenti javaslatban ismertetett albizottságokat is ezen szempontok szerint kell vizsgálni. Egyházi albizottság szervezését nem látja indokoltnak, mert az egyház nem szakma. A vallás már inkább tekinthető ilyennek. Karácsony Sándor: feladatunk nem az, hogy kiagyaljuk, milyen albizottságokra lehet szükség, hanem az, hogy tekintetbe vegyük az adottságokat és ezek alapján döntsünk. Sok tag úgy látta, hogy szükség van vallási albizottságra, tehát megszervezése nem lehet vitás. Egyéb, a tervezetben nem említett, de többek által megkívánt albizottság is ugyanilyen alapon jöhet létre. Lengyel Sándor feltétlenül irányadónak tartja a tagok kívánságát, de nem kizárólag. Szerinte feltétlenül kell gondolkoznunk azon is, hogy milyen albizottságokra lehet még szükség. Ha pedig a tanács tagjai közül az ilyen szükségességből adódott munkaterületeken nem kívánna senki dolgozni, az ügyrend értelmében módjában áll az elnökségnek bárkit szakértőül megkérdezni. Karácsony Sándor ismétli, hogy akik már kérték magukat valamilyen albizottságba, azok kívánságát mindenképpen tiszteletben kell tartani, és nem lehet az így kért albizottságok szervezéséről lemondani.