Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

magyarabb, európaibb és emberibb: apáink járószalaghoz és szemellenzőhöz idomított ködös magyarságánál, s a nemzet örökértékűvé tisztult, életerős hagyományainak gránittalapzatára mindenázében magyar módra, testvér és európaisággal és emelkedett, igaz emberséggel építi fel új hazáját, a demokratikus és szociális új Magyarországot! A szervezet működéséhez a jogforrást és erkölcsi területet az állami, a széles mederben folyó gyakorlati munkát és az anyagi támogatást a társadalom hívja életre. Ezek szerint a szervezet tagolódása következő lenne: 1. Jogforrásnak tekintendők a szabadművelődési törvény megalkotásáig a Nemzeti Kormány, illetőleg a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletei, melyek végrehajtásáról a Nemzeti Kormány 720/1946. ME számú rendeletével megbízott ügyvezető gondoskodik. 2. Erkölcsi testület: Az idézett rendelet alapján megszervezendő helyi tanács. A helyi tanács ügyrendjét a helyi viszonyoknak megfelelően maga állapítja meg. Kívánatos azonban, hogy a tanács évente legkevesebb három rendes ülést tartson, éspedig szeptember első napjaiban a szabadművelődési év megnyitása és az évi munkaterv megbeszélése tárgyában — január elején a számadási év zárszámadása és a következő számadási év költségvetésének elkészítése miatt -, június végén pedig az évi beszámoló és a szabadművelődési év lezárása céljából. A helyi tanácsot az elnök, akadályoztatása esetében az alelnök rendkívüli ülésre bármikor összehívhatja, az ügyvezető vagy a helyi tanács egyharmadának kívánságára pedig összehívni köteles. Ahol a helyi körülmények és a szabad művelődés iránti érdeklődés lehetővé teszik: legcélszerűbb, ha a helyi tanács minden hónapban ülést tart, illetve július és augusztus hó kivételével minden hónap meghatározott napján, évente tehát tízszer. A helyi tanács tisztségei: Az elnök, az alelnök, az ügyvezető, a pénztáros és a jegyző. Az elnök: közbecsülésben álló, széles látókörű, nagy műveltségű közéleti férfi legyen, aki személyi súlyával is kifejezésre juttatja a szabad művelődés ügyének fontosságát. Ünnepélyes alkalmakkor az elnök képviseli a helyi tanácsot s a város szabad művelődésének egész szervezetét. (Egyéb esetekben: az ügyvezető!) Az elnök vezeti a helyi tanács, illetve - ha meg kell alakítani - az elnöki tanács üléseit. Figyelemmel kíséri a város szabadművelődési munkáját annak minden vonatkozásában s a munka egész területén, s tapasztalatai alapján tanácsokat adhat az ügyvezetőnek, illetőleg javaslatokat terjeszt az elnöki tanács, illetőleg a helyi tanács elé. Az alelnök: lehetőleg mindig szakember, éspedig a szabad művelődés terén döntően közreműködő pedagógus, illetve tanügyi férfi (pl. a vármegye tanfelügyelője). Az elnök akadályoztatása esetén mindenben helyettesíti az elnököt. Az ügyvezető hivatalból a helyi, illetőleg elnöki tanács előadója. Közszeretetben álló, igen tevékeny, népszerető, a művelődésért lelkesedő képzett kultúrembernek kell lennie. Jó: ha pedagógus. A pénztáros lehetőleg a város legtekintélyesebb pénzintézetének vezetője legyen. Az általa megszervezendő Pártoló Testület révén, mint annak elnöke, biztosítja az anyagi alap (szabadművelődési alap) megteremtését és táplálását, pénzintézetében kezelt folyószámlán kezeli az alap bevételeit, folyósítja az elnök és az ügyvezető által utalványozott kiadásokat, a Pártoló Testület könyvelője (saját pénzintézetének egyik erre vállalkozó tisztviselője) révén vezetteti a számadásokat s előkészíti a költségvetést és a zárszámadást. A jegyző: tehetséges, tevékeny ifjú, lehetőleg ifjúsági vezető, aki alkalmas arra, hogy a szabad művelődés vitelébe beletanulva idővel ügyvezetővé lehessen. A fenti tisztségek közül az elnököt, alelnököt, pénztárost és jegyzőt a helyi tanács választja saját kebeléből. Az ügyvezetőt a vallás- és közoktatásügyi miniszter bízza meg. 3. Munkaközösség. - Az ügyvezető a város szabadművelődési tevékenységének motorja, lelke! Egymagában azonban kevés munkát végezhet. - Az elnöki tanács: tanácskozó szerv, a helyi tanács: tanácskozó szerv és erkölcsi testület. - Hogy a vidéki magyar városok szabad művelődését valóban széles medrű megáradássá növelhessük: feltétlenül szükség van egy minden különösebb megkötöttségtől mentes, a társadalom minden rétegére kiterjedő, sokoldalú, szabad és eleven munkaközösség életre hívására. A magyar vidéki város szabadművelődési munkaközösségében közreműködhet a város minden építő szándékú lakosa, korra, nemre, vallásra, foglalkozásra, iskolai végzettségre való tekintet nélkül. A munkaközösség semmiféle megkötöttséget (tagság, tagdíj) nem támaszt. A munkaközösségnek egyetlen törvénye van: a közreműködést vállaltak erkölcsi kötelességérzete népünk iránt, hogy a művelődés olthatatlan szeretetével, egyéni műveltségük szétsugárzásával s önművelődésük továbbfejlesztésével népünk műveltségbeli felemelését szolgálják!