Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA
A szabad művelődés a demokratikus társadalom öntevékeny feladata lévén: a munkaközösség a közösségi erőre támaszkodik, s szellemi erőforrásait a város tehetségesebb, illetve szellemileg kiműveltebb egyénei közt és rétegeinél keresi. A munkaközösség vezetője, életre hívója, állandó továbbszervezője: az ügyvezető. A munkaközösség tisztségeit, megbízatásait (nyilvántartó, művelődési katasztervezető, szakkönyvtáros, népkönyvtáros, vándorkönyvtárosok, szervezők, kerületi titkárok, háznagyok, rendezők stb., stb.) a szükségnek és a helyi viszonyoknak megfelelően az ügyvezető szervezi meg és tölti be, mégpedig a munkaközösségben nem választás, hanem vállalkozás (a munkakör ellátására való önkéntes vállalkozás) alapján. A munkaközösség e minden megkötöttség nélküli rugalmas, sokoldalú és széles alapokra felépített szervezete biztosítja valójában a város szabad művelődésének öntevékeny megáradását. 4. Pártoló testület. - A szabad művelődés anyagi alapjának megteremtése és biztosítása a pártoló testület feladata. A pártoló testületet a helyi tanács pénztárosa (lásd ott!) építi ki a város anyagilag tehetősebb polgáraiból. Célszerű, ha a városban működő egyesületek és intézmények is tagjaivá válnak a pártoló testületnek. Az egyesületek évi l-l előadásuk tiszta jövedelmét is felajánlhatják a szabadművelődési alap javára. Az intézmények évi egyszeri nagyobb összegű támogatással segíthetik elő a szabad művelődés munkáját. (Ide sorolhatók a városok költségvetésében biztosított évenkénti támogatás összegei is.) A tehetősebb magánosok, cégek, vállalatok évi vagy havonkénti anyagi támogatás felajánlásával siethetnek a szabad művelődés segítségére. A pártoló testület elnöke a helyi tanács pénztárosa, tehát tisztjébe a helyi tanács választhatja meg. A számvitelhez szükséges könyvelő, ellenőrző és számvizsgáló szerveket a pártoló testület elnökének javaslatára a pártoló testület választja meg évi egyszeri (január hó első napjaiban tartandó) rendes összejövetelén. Az év folyamán az ügyvezető kérésére (nagyobb beruházás, költségesebb megmozdulás esetében) a pártoló testület rendkívüli összejöveteleket is tarthat. 5. A szervezés menete általában a következő lehet: a) Az ügyvezető megbízása. b) A helyi tanács megalakítása (ha már működött: a vonatkozó rendelet értelmében leendő újjászervezése). c) Ha a helyi tanács 20 főnél nagyobb létszámú: elnöki tanács létesítése. d) Sajtópropaganda és látogatások. e) Impozáns szervező gyűlés a város fejének, az összes intézmények, egyházak, pártok, iskolák stb., a társadalom minden rétegének bevonásával és képviseltetésével. f) A munkaközösség megszervezése. g) A pártoló testület életre hívása. h) A szabadművelődési munka megindulása. III. ÜGYKEZELÉS A szabad művelődés ügykezelését az ügyvezető végzi. A kerületi felügyelő felé az ügykezelés mikéntjét a vallás- és közoktatásügyi miniszter ügykezelési rendje szabja meg. A város szabadművelődési szervezetének és működésének ügykezelését a helyi viszonyoknak és a célnak legmegfelelőbb formában maga állítja be. Lényeg mindkét vonalon: a józan paraszti észig leegyszerűsített, könnyen áttekinthető s szinte önmagától mozgó olyan ügykezelésre van szükség, amely kevés időt köt le az íróasztal és a papír mellett, és sok időt juttat a mozgásra, az eleven életre, mert - mint szomorú évtizedeink bizonyítják - papírral és paragrafusokkal, rubrikázással és bürokratizmussal lehet egy országot halálos beteggé senyveszteni de életerőt adni, új életet teremteni csak élettel lehet!!! Mintagyűjteményt mellékelek! Csorna Gyula s. k. Tisztázat. - UMKL XIX. I-l-i-28 417-1946. Az iratra kézírással rávezetve: „Intézkedést nem kíván. Dr. Kovács Máté min. tan. úrral történt megbeszélés alapján irattárba helyezendő, a. a. K. III. 30. Katona".
