Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

A proletariátus és a fizikailag dolgozó nép szempontján azt értem, hogy a vidéki magyar város társadalmának egyetemes művelődési érdekein belül elsődlegesnek és legfontosabbnak a művelődésben legelhanyagoltabb rétegek, tehát a perifériák proletariátusának, a tanyavilági és városlakó parasztságnak s az ipari munkásságnak a szellemi felemelését kell tartanunk, a város polgáriasult, vagy épp iskolázott, illetve szellemi munkával foglalkozó rétegeivel szemben, ami természetesen nem jelentheti utóbbiaknak kizárását vagy elhanyagolását! Az ifjúság szempontján azt értem, hogy előnyben kell részesítenünk az ifjúság szabad művelődését az idősebb nemzedékkel szemben, mert a jövőt az ifjúságban építjük, s olyanná lesz a magyar nemzet jövője, amilyenné fejlődik népünk ifjúsága! A sürgősségi sorrendben azt értem, hogy a szabad művelődés széles horizontú és sokaságú művelődési anyagából a lehetőséghez képest elsősorban azt kell sugalmaznunk, kezdeményeznünk vagy adnunk, ami a nemzet talpraállítása, életerejének felélesztése, a lelki és szellemi új országépítés szempontjából időszerűén a legsürgősebb - továbbá azokat a művelési elemeket, amelyektől a köztudat 25 éven át el volt zárva, vagy helytelenül volt tudósítva, hogy sürgősen pótolva a hiányokat, az ez évben várható békekötés után ne álljunk tétován Európában, hanem szabad népként bekapcsolódhassunk a szabad nemzetek nemzetközi kultúrvérkeringésébe! (Legnagyobb szellemi elmaradottságunk: világnézeti, magyarságtudatos, nemzetpolitikai szociológiai és közgazdasági vonalon.) A sürgősnek minősült ismeretekre valóban sürgősen és összefoglaló tájékoztatások formájában van szüksége népünknek. Ezeket tehát lehetőleg még ebben az évben és adnunk kell! A részletekbe menő és rendszeresebb ismeretmegszerzés a következő évek feladata. A gyakorlatiasság és realitás szempontja azt jelenti, hogy a szabad művelődés működtetésétől távol kell tartanunk minden káros, kóros, délibábos, önámító és hazug álmodozást, amelyre népünk annyira hajlamos s amelyek miatt történelme folyamán már annyiszor és oly súlyos árat fizetett! Kerülnünk kell ez elméleti túltengést, mert ez ismét káros, bár nem veleszületett tulajdonsága népünknek. Közműveltségünket az élet erős valóságaira kell építenünk, hogy tisztán lásson és világosan ítéljen a magyar, s ne álljon többé főbe kólintottan, vagy ne kapkodjon fejét vesztetten, ha a történelmi idők rostára teszik a népeket és nemzeteket! Végül a rugalmasság szempontja azt követeli, hogy mindig alkalmazkodjunk a változó viszonyokhoz, merev dogmákkal ne korlátozzuk munkánk fejlődését. Ami pedig a magyar élet rákfenéjét: a papírt és a paragrafust, szóval a szent bürokráciát illeti, fogadjuk meg, hogy csak népünk érdeke, lelkiismeretünk szava és a józan magyar ész lesz a „Szabályzatunk", s nem engedjük, hogy a gyilkos papír és paragrafusméreg - mint annyiszor és annyiféleképpen - megmérgezzék s megöljék vagy élőhalott statisztikakultúrává, kimutatásműveltséggé, papírtevékenységgé züllesszék le a tiszta szándék lelkes kezdeményezéseit! II. SZERVEZÉS ÉS SZERVEZET A kitűzött cél megközelítésére s az elvégzendő feladatoknak a föntebb vázolt szempontok figyelembevételével leendő végrehajtására rugalmas, sokoldalú és széles alapokon nyugvó szervezetet kell életre hívni. Rugalmasát, mert minden vidéki magyar város külön kis világ, különböző helyi viszonyokkal, más-más lelkiséggel és megadottságokkal. A szervezésnek ezekhez a különböző adottságokhoz rugalmasan alkalmazkodnia kell! Sokoldalú szervezetre van szükség, hogy abban - a kezdeményező, irányító segítő, egységbe foglaló és számba vevő állami vonal mellett - a társadalmi művelődési ösztönének öntevékeny kibontakozása az ezerágú művelődés minden természetes módon elevenedő - tehát sohasem erőszakolt - ágazatában lehetővé váljék. S széles alapokon felépített szervezetnek kell munkába állnia: a) mert minél szélesebb rétegeket és minél több művelődésre, művelésre alkalmas egyént kapcsolunk be a művelődés áramkörébe, annál eredményesebben szolgálhatjuk a nemzeti közművelődés céljait, b) mert minél szélesebben hömpölyög a művelődés szabad folyama, annál több lelket ragad magával a nemzeti művelődés sodrába, c) mert minél több magyar lélekben mozdítjuk fel a művelődés ösztönét, annál több fővel szaporítjuk az elhúzódó alvó vagy álmodozó magyarokkal szemben az öntudatra ébredt, magára talált, korát megértő, teremteni akaró, öntevékeny, aktív magyarok táborát! Mert a szabad művelődésen keresztül egy új magyar nemzetet kell nevelnünk! Új és magyar nemzeti közösséget, amely tudatosabb, tisztánlátóbb, tettre és haladásra képesebb,