Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1946-1949 V. SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐSÉGEK, EGYESÜLETEK, SZERVEZETEK MŰKEDVELŐ TEVÉKENYSÉGE
kultúrműsor, 3. közebéd. Mintegy 150 résztvevőre kell számítanunk Békés megye, Bihar és Csanád megye községeiből. A tanácskozás folyamán az én feladatomul a kultúrműsor megszervezését jelölték ki, továbbá a Román Kultúrszövetség tartalékolt államsegélyéből 5000 Ft kiutalását a várható költségek fedezésére, amely összeget a Békés megyei szm. felügyelőségnek utalnánk át, és ez számolna el a megyebizottsággal karöltve az összegről. A kultúrműsor összeállítása céljából megbeszélést folytattam a gyulai román iskola igazgatójával, a helybeli kultúrcsoportok vezetőivel, kiutaztam Méhkerékre, hogy az ottani tánccsoportot megszemléljem. Ugyancsak kiutaztam Kétegyházára, ahol a helyi szervek támogatását igénybe véve román tömegkórust szerveztem, azonkívül Battonyán a román tánccsoport szerepeltetéséről tárgyaltam. Mindezek alapján a kultúrműsor a következő lesz: 1. Magyar és román himnusz. Előadja a Vaosz zenekar. 2. Megnyitó: Papp Sándor főispán. 3. Victor Tulbure: Bábolna. Szavalat: Gerdán György. 4. Népi táncok: gyulai román iskola kultúrcsoportja. 5. József Attila: A Dunánál. Szavalat: Zöldi Sándor. 6. Román népdalok: Moldován Illésné. 7. Szovjet költemény románul. Előadja: Hotea János. 8. Román népénekek, mozgalmi dalok. Előadja: A kétegyházai román énekkar. 9. József Attila: Muncitori. Szavalat: Mogyorósi János. 10. Népi táncok, méhkeréki tánccsoport. 11. Ciurunga: Pe steagul nostru scrie pácé. Szavalat: Buta Mihály. 12. Ciurunga előbbi költeményének magyar fordítása: szav. Kiss Katalin. 13. Bartók: Román táncok. Hegedűn előadja: Abonyi István. 14. Román népi táncok: Battonyai tánccsoport. 15. Internacionálé. V Július 7., 8., 9-én a Borsod megyei, Abaúj megyei és Zemplén megyei szlováklakta községeket látogattam meg, s ennek kapcsán a Borsod megyei szm. felügyelőséggel és az abaúji szm. felügyelőséggel tárgyaltam. Célom az volt, hogy a nemzetiségi községek típusba sorolását és alkalmas kultúrfelelősök kijelölését végezzem el. Miskolcon közöltem a felügyelővel, hogy mely Borsod megyei községben kell kultúrfelelőst kijelölni, ületőleg mely községben bíztunk már meg kultúrfelelősöket. (Répáshuta, Bükkszentkereszt, Bükkszentlászló, Felsőhámor, Görömböly, Rakaca. Ládbesenyőtanya, Mucsony, Szirmabesenyő, Sajópálfalva, Sződ-Istvánmajor-tanya.) Szikszón a megyei felügyelővel tisztáztuk a követendő szempontokat. A felügyelő komoly és felelősségtudattól áthatott ember benyomását keltette. Abaúj-Szolnok. Eredetileg szlováklakta település volt, de már elmagyarosodtak. Lakóinak száma 360. „C" község. Garadna. A 30 éven felüliek még beszélik a szlovák nyelvet. Kultúrfelelősi alkalmas személy itt nincsen. „B/C" község. Perecse, 250 lakos, csak az öregek beszélnek már szlovákul. „C" típusú község. Kágy, 299 lakos, az öregek még tudnak szlovákul. Teljes elmagyarosodás. „C" község. Kéked, 560 lakos, 50%-a szlovák. Alsókéked magyar, Felsőkéked szlovák. A magyarok annak idején mint uradalmi cselédek kerültek ide. Alkalmas kul túrfelelős Nyemec Józsefné tanítónő. „B" típusú helység. Filkeháza, 165 lakos. Bár csak 10 család tud szlovákul. „C" község. Hollóháza, 760 lakos, 50% szlovák. A községben kerámiaipar is van. A helyi ügyvezető korlátolt, soviniszta gondolkodású. Alkalmas kultúrfelelős Pecsenye Adrienne. „B" típusú község. Füzér, 800 lakos, ebből 80 szlovák. „B/C" típusú község. Vágáshuta, 283 lakos. Színtiszta szlovák. Kultúrfelelős szerepre alkalmas személy nincsen. „A" típusú község. Kishuta, 500 lakos, mindannyian szlovákok. Kultúrfelelősi személyre alkalmas Pap Irene tanítónő. „A" típusú község. Nagyhuta, 380 lakos, ugyancsak mindannyian szlovákok. „A" típusú község.