Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 V. SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐSÉGEK, EGYESÜLETEK, SZERVEZETEK MŰKEDVELŐ TEVÉKENYSÉGE

Zemplén vármegye, Rudabánya csak 980 lakos, 90%-ban szlovák. Alkalmas kultúrfelelős Suba László és Váradi Éva. „A" típusú község. Alsóregmec, 420 lakos. Mindannyian szlovákok. „A" típusú község. Mikóháza, 200 lakos, az ifjúság már elmagyarosodóban. ,,B" típusú község. Komlóska, 1000 lakos. 300 kitelepült. Nyomorúságos életkörülmény. A szlovák lakosság e magyar falvak által körülvett községben évszázadok óta egymás között házasodik. Következmény: meglepően sok a gyengeelméjű és az alkoholista. Alkalmas kultúrfelelős Krohoj Ágoston igazgató tanító. Hármashuta: „B" község, alkalmas kultúrfelelős Havrill József ügyvezető. Utam során Heves vármegyei szlováklakta községeket is meglátogattam, így Mátraszentlászlót, Mátraszentistvánt és Mátraszentimrét. Az elsőnek 60 lakosa van, a többi kitelepült. Mindannyian szlovákok. „A" típusú település. Mátraszentistván. Ugyancsak hasonló az előbbihez és mindkettő ,,A" típusú község. A lakosság rendkívül elmaradott, anyagi és kulturális szempontból egyaránt. Mátraszentimre, 400 lakossal, mind szlovák. Ez is „A" típusú község. Kultúrfelelősi szerepre alkalmas: Puha Emil. őtőle hallottam, hogy amikor a Horthy-rendszer Kultuszminisztériuma e szlováklakta községbe helyezte őt tanitónak, figyelmeztették, ne árulja el, hogy beszél szlovákul. Egyébként nevezett személy szinte az összes szláv nyelveket beszéli, széles látókörű és demokratikus beállítottságú ember. Kérdésemre, hogy miért nem helyezkedik el városban, a már idős férfi azt mondotta, itt a hegyek közt érzi csak jól magát. VI Július 13-án és 14-én ismét Békés megyébe utaztam, hogy a 17-én megtartandó román kongresszus előkészületeit ellenőrizzem és néhány szervezési kérdésben útmutatást adjak. Az előkészületek tervszerűen haladnak. Küldetésem kapcsán Békéscsabán, Gyulán, Kétegyházán és Makón voltam, az utóbbi helyen, a Csanád megyei román küldöttek személyéről tárgyaltam az illetékesekkel. Minden bizonnyal a gyulai román nap méltóan fogja reprezentálni a magyar népi demokrácia nemzetiségi politikáját. Vihar Béla s. k. sztázat. - UMKL XIX. I-l-i-257 068-1949. 228 Budapest, 1949. július 27. A MAGYAR IFJÚSÁG NÉPI SZÖVETSÉGÉNEK LEVELE A VALLASES KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUMNAK A SZABAD FÖLD TÉLI ESTÉK TEMATIKÁJÁRÓL Folyó hó 22-én kelt levelükre válaszolva közöljük javaslatunkat a Szabad Föld Téli Esték tervezetéhez. A tematika foglalkozzon természettudományos neveléssel. Tartalmazzon olyan előadásokat, amelyek az egyház által terjesztett babonák ellen veszik fel a harcot. Tartalmazzon olyan előadásokat, amelyek tisztázzák a Biblia által félremagyarázott természeti jelenségeket. Foglalkozzon Micsurin életével, munkásságával, Liszenko munkásságával és a szovjet tudósok által kidolgozott agrobiológiával. Véleményünk szerint fenti témájú előadások egyben politikai kérdések is, és nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk, dolgozó parasztfiataljaink elméleti színvonalát emelje. Az előadások népszerűsítik Szovjetuniónak azt a munkáját, amely a természetet is megváltoztatja. A természettudományos előadások tömegméretekbeni tartása emeli dolgozó parasztságunk, dolgozó parasztfiataljaink képzettségét, általános műveltség és szakképzettség terén. Elvtársi üdvözlettel: Nagy Balázs s. k. MINSZ oktatási osztályvezető Tisztázat. - UMKL XIX. M-i- 257 421-1949.