Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA
mely könyvek felelnek meg a demokratikus, a szakszerűségi és pedagógiai követelményeknek. Teljes bibliográfiát készített és adott ki a felszabadulás óta megjelent magyar könyvekről. Ugyancsak megkezdte a szabadnevelési hivatalok vezérvonalakkal, műsoros útmutatókkal való ellátását. „Szabadnevelési Híradó" címmel kéthetenként megjelenő körlevelet ad ki, s ebben részint az ország különböző területén folyó kultúrmunkákról szóló híreket, részint elvi cikkeket közöl. Rövidesen könyvalakban hozza ki azt a gazdag tájékoztató anyagot, amelyet nagy fáradsággal gyűjtött össze az országban a felszabadulás óta folyó kultúrmunkákról. Hozzáfogott a sajtóval való állandó és szorosabb kapcsolat megteremtésének kimunkálásához.. 6. Legközelebbi terveként az alábbi feladatok megvalósítását látja maga előtt: Gondoskodni kell a szabadnevelési vezetők és előadók korszerű továbbképzéséről. Meg kell teremteni a vidéki munka ellenőrzésének lehetőségét, szabályozni kell az azok felett való felügyelet gyakorlásának módját. Rendezni kell a hivatalok segédszemélyzetének jogviszonyát. Ki kell építeni az egész országra kiterjedőleg a népfőiskolák, paraszt- és munkásfőiskolák rendszerét. (Ennél a tervnél számít az üo. az Újjáépítési Minisztérium felajánlott anyagi támogatására.) Meg kell teremteni a színvonalas színházi kultúra és műkedvelés lehetőségeit. Általában meg kell szervezni a társadalom rendszeres és korszerű művészi nevelését stb. stb. De tető alá kell hozni azokat a kezdeményezéseket is, amelyeket már régebben elindított, de befejezéshez - rajta kívül álló okokból - mindmáig nem juttathatott el az üo. így az Országos Szabad Művelődési Tanács tagjainak kinevezését (a jelölések túlnyomó része már beérkezett) az új szervezeti szabályzat életbe léptetését (a rendelet megjelentetésre kész állapotban van), a státusrendeletnek Minisztertanács elé vitelét, néhány törvényhatósági vezető állás betöltését stb. Mindezeknek a munkáknak sikeres elvégzéséhez, a helyi szervekkel való érintkezés lehetővé tételéhez, a felügyelet és ellenőrzés ellátásához elengedhetetlenül szüksége van az ügyosztálynak egy olyan gépkocsira, amellyel szabadon rendelkezhetik. Ebben az irányban már többször tett az üo. sikertelen kísérletet. Több ízben szerzett kocsit, azok közül a minisztérium vásárolt is, de nem bocsátotta az üo. rendelkezésére. Ugyancsak elengedhetetlen feltétel: a munkához méltó költségvetési keret megteremtése is. Eddig ezen a téren a múlt hagyománya érvényesült, amely az üo. munkáját hatodrangú, mellékes ügyként kezelte. Ebből a mostoha helyzetből ki kell emelni végre azt a kultúrmunkát, amely végül is szélesebb területre terjed ki, mint az iskola nevelői tevékenysége és amelyre az adott politikai helyzetben az a fontos feladat hárul, hogy sürgősen pótolja az iskolai műveltség hiányait, és a tömegeket általános és szakműveltség nyújtásával tegye alkalmassá közéleti hivatásuk vállalására és ellátására. Tisztelettel min. tanácsos, ügyosztályvezető Másolat. - UMKL XIX I-l-i-1945 5 Budapest, 1945. november 30. A MAGYAR ORSZÁGOS ISKOLÁN KÍVÜLI NÉPMŰVELÉSI INTÉZET VEZETŐJÉNEK BEADVÁNYA A MINISZTERHEZ AZ INTÉZET NEVÉNEK MEGVÁLTOZTATÁSÁRÓL Miniszter Úr! A mai idők szellemének megfelelő népművelési tudományos intézet megteremtése érdekében szükségessé vált a 10 100/1943. számú rendelet hatályon kívül helyezése, vagyis a volt Magyar Iskolán kívüli Népművelési Intézet nevének megváltoztatása és alapszabályainak újrafogalmazása: a Magyar Népművelési Tudományos Intézet megalakítása. A megalakító alapszabály-rendelettervezetet tisztelettel felterjesztem. Olvashatatlan aláírás miniszteri tanácsos, igazgató Tisztázat - Műv. Min. irattár. VKM. eln. o. 80 631-1945. Az irat mellett a rendelettervezet megtalálható. Közlésétől terjedelmi okok miatt el kellett tekintetűink.
