Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

mint törvényhatóság. Néhány thj. város vezetőjének kiválasztása és megbízása még folyamatban van. Ugyancsak most folyik még a hivataloknak megfelelő beosztott munkaerőkkel való ellátása is; c) hogy az új hivatali helyet vonzóbbá tegye, tekintélyét és megbecsültetését fokozza, akciót indított az üo. a külön szabadnevelési státus (főiskolai) felállítása érdekében. Erre vonatkozólag rendelettervezetet dolgozott ki, s az ma már a pénzügyminiszter úr előtt van. 3. Munkája új szellemét és módszerét abban látja az üo., hogy a) az eddigi oktatási rendszer helyett nevelésre törekszik, s ezt a nevelést hármas tájékozódás irányában és érdekében végzi: szociológiai, neveléslélektani és magyarságismereti tájékozódás irányában. Ennek megfelelően demokratikus szellemben kívánja irányítani a társadalom kuítúrmunkáját, nagy gondot fordít a nevelők nevelésére (szülők, hivatásos nevelők, kultúrmunkások, lelkipásztorok stb.), és végül annak biztosítását szolgálja, hogy művelődésünk a magyar hagyományok szellemében történjék; b) a társadalom különböző szerveivel a legszorosabb együttműködésre törekszik. Kezdettől arra igyekezett - már az Országos Szabad Művelődési Tanács felállításától függetlenül is hogy az együtműködés lehetőségeit egyrészt a társadalmi szervekkel, másrészt a társminisztériumokkal megteremtse. Az együttműködés első lépéseként az őszi munka indulása előtt az ország hat különböző pontján (Pécs, Pannonhalma, Miskolc, Debrecen, Hódmezővásárhely, Budapest) közös értekezletre hívta meg a társadalom kultúrmunkásait, illetőleg az iskolán kívüli nevelés hivatalos személyeit. Ezeken az értekezleteken elsősorban a társadalom képviselőit szólaltatta meg az iskolán kívüli népnevelés kérdéseiben. Meghallgatta igényeiket, javaslataikat, és ezek figyelemjpevételével készítette el az évi munkatervet. Október vége felé viszont a népművelési hivatalok ideiglenesen megbízott vezetőit hívta fel háromnapos értekezletre a fővárosba, és itt megadta számukra a szükséges útmutatásokat mind a hivatalvezetés, mind a kultúrfeladatok tekintetében. Felhívta a hivatalok vezetőit, hogy a kényszerű szénszünet idejére szervezzék meg városi tanerőknek falvakra való kitelepítését a népnevelés és oktatás céljából. Bekapcsolódott az üo. a Földművelésügyi Minisztérium téli mezőgazdasági tanfolyamának szervezőmunkájába, s a tanfolyamokon általános művelődési előadásokat vállalt a magyar történelem, irodalom és társadalomismeret köréből. Felvette a kapcsolatot a Népjóléti és Újjáépítési Minisztériumokkal is, s közös terveket beszélt meg velük. 4. Anyagi és dologi ügyek. Kezdettől törekedett az üo. arra, hogy az iskolán kívüli nevelés helyi szerveinek megfelelő anyagi támogatást biztosítson. Sajnos, alacsony költségvetése miatt (amit máig sem sikerült még kellő színvonalra emelni) ennek a szándékának csak korlátolt mértékben tehetett eleget. Számba vette vidéki szervei vagyoni helyzetét, népkönyvtárai állagát (s e tekintetben csaknem minden helyről szomorú jelentéseket kapott), s az elpusztult vagyontárgyak pótlásáról erejéhez képest igyekszik gondoskodni (természetesen itt még mindig igen súlyos hiányok mutatkoznak). Augusztus folyamán 30-30 ezer pengő jutalommal támogatott három pályázatot: a Szakszervezeti Tanácsét, a magyar ipari munkásság történetének, a Sarlóét, a magyar parasztság történetének, a Paraszt Szövetségét mezőgazdasági útmutató népszerű megírására. Általában anyagi erejéhez képest számos egyesületnek adott államsegélyt kultúrmunkájuk támogatására. A hivatalok vezetőinek utazási lehetőségét igyekezett előmozdítani azáltal, hogy engedélyt szerzett számukra tehervonatokon és postakocsikban való utazásra, továbbá, hogy felhívja az alispáni hivatalokat, rendeljenek ki községi fuvart a vezetők számára. A szabadnevelés anyagi fedezetének törvényhatóságok költségvetésében való részbeni biztosítása érdekében átiratban kereste meg a Belügyminisztériumot. A Honvédelmi és az Újjáépítési Minisztériummal karöltve akciót kezdett elhagyott és megrongált objektumoknak a szabad nevelés céljaira való lefoglalása érdekében. Támogatta vidéki szerveit moziengedélyek megszerzése iránti kérelmük elintézésében. 5. Vegyes intézkedések. Napirendre tűzte az üo. a népfőiskolák kérdésének rendezését is. Az illetékes tényezőkkel folytatott megbeszélések eredményeként kidolgozta az intézményt szabályozó rendeletet, amely hivatalos elfogadtatásra és kihirdetésre vár. Ugyancsak újonnan szabályozta a népkönyvtárak gyarapításának rendszerét. A hiányzó könyvek pótlásáról anyagi erejéhez képest eddig is gondoskodott már, de annak hangoztatásával, hogy támogatást elsősorban azoknak a helyeknek nyújt, ahol a társadalom maga is hajlandó áldozatokat hozni. Hozzáfogott egy új könyvjegyzék összeállításához, amely tájékoztatást ad majd arra vonatkozóan,