Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 III. A NÉPKÖNYVTÁRI HÁLÓZAT ÚJJÁSZERVEZÉSE

Kaposvár, 1948. július 20. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr! A hozzám beérkezett 265 jelentésből megállapítottam, hogy a vármegye területén a helységek 50%­ában (183) van csak könyvtár. Az összeírt könyvtárak könyvállománya 26 638 kötet. Ha a könyvek számát a vármegye lakosságával (360 000 lélek) hasonlítjuk össze, akkor egy lélekre 0,07 könyv esik, azaz minden 7 könyvre 100 személy. Ha a 16 éven felüli lakosságot vesszük figyelembe (kb. 260 000 lélek), amelyikkel mint olvasóközönséggel számolhatunk és amelynek kulturális gondozása a szabad­művelődési szervek hatáskörébe tartozik, még akkor is egy személyre 0,1 könyv jut, vagyis 10 személy rendelkezésére áll 1 könyv. Ez az arány még kedvezőtlenebb, ha figyelembe vesszük azt, hogy a köny­veknek egy jó része időszerűtlenné vált, más része pedig nem szolgálja a szerves műveltséget, hanem anyaga erősen egyoldalú, főleg mezőgazdasági szakvonatkozású. Az olvasási lehetőséget korlátozza továbbá a fenti könyvállomány aránytalan megoszlása is. 50 köteten alul 24 könyvtár van, 50-150 kötetig 81 könyvtár, míg 150-300 könyvvel 50 könyvtár rendelkezik. Ez a könyvállomány nem elegen­dő ahhoz, hogy éveken át komolyabb olvasási igény mellett a tervszerű művelődést szolgálja. A köny­vek tartalma szerint a könyvállomány mintegy 55%-a szépirodalmi, 45%-a pedig gazdasági és egyéb szaktudományokból áll. 3 könyvtár tisztán szépirodalmi, 10 könyvtár pedig csak szakmunkákból tevődik össze. A könyvtárak kb. 15%-a rossz állapotban van, 5 könyvtár új könyvekből áll, a többi pedig közepes állapotú. A könyvtárak forgalmát a fent leírt körülmények nagymértékben befolyásolták. Az olvasók száma is ennek megfelelően alakult. Az elmúlt évben a könyvolvasók száma, 132 könyvtár adatait figyelembe véve (a könyvtárak 70%-a), a 100-at nem haladta meg. A többi 30%, forgalma is alig haladta meg a 150-et. A legolvasottabb könyvek a szépirodalmi és gazdasági vonatkozásúak, a legkevésbé olvasottak a tudományos (főleg term.-tudományi) munkák és költemények. Az érdeklődés elsősorban a leg­újabb szépirodalom (népi írók) és a változott gazdasági helyzetnek megfelelő korszerű mezőgazdasági szakmunkák felé irányul. A megfelelő könyvanyag hiányán kívül további nehézséget jelent a meg­felelő könyvtár-, ül. olvasóhelyiség, valamint könyvszekrény hiánya. Összefoglalva a könyvtárhelyzetet, megállapítható, hogy a vármegye művelődni vágyó lakossága számára megfelelő, korszerű és jól összeválogatott könyvanyagot arányosan kell eljuttatni, azt meg­felelő oktatómunkával támogatni, olvasóhelyiségeket, vagy legalábbis könyvtár elhelyezésére szolgáló helyiséget biztosítani, és a könyvek megóvásához feltétlenül szükséges szekrények beszerzését lehetővé tenni. A fenti helyzet megjavítására és a nehézségek kiküszöbölésére tisztelettel javasolom a megfelelően összeállított vándorkönyvtárládák minél nagyobb számban való szétküldését, a lehetőségeken belül a körzeti könyvtárak sürgős felállítását (Somogy vm.-ben kb. 4-5 megfelelően elhelyezett körzeti könyvtárat), és addig is, amíg a kultúrházak minden helységben nincsenek, a most már államosított iskolák helyiségeiben a könyvtárak elhelyezése, esetleg olvasás céljára megfelelő hely intézményes biztosítása (a VKM Úr kiadandó ilyen irányú rendelkezése alapján) nagymértékben megszüntetné a vármegye fent ismertetett kulturális elmaradottságát, és lehetővé tenné, hogy mint az ország második legnagyobb vármegyéje, művelődési tekintetben is az őt megillető helyre kerüljön. Megjegyezni kívánom, hogy a vármegye területére 39 vándor könyvtár láda érkezett, és azokkal kap­csolatos - bár rövid idejű - tapasztalatok igazolják a hozzá fűzött remények valóra váltását. Ugyan­csak küldött a Népi Könyvtárak Orsz. Bizottsága is 67 népkönyvtárat a vármegye községeibe. Ter­mészetesen a közel 400 helységgel rendelkező vármegyében ez csupán biztató kezdetnek tekinthető. Dr. Kerekes András s. k. vm.-i szabadművelődési felügyelő Tisztázat. - UMKL XIX. I-l-i-228 537-1948. Az ügyiratban megtalálhatók az A-F-ig jelentésekben említett mellékeltek, valamint még több megyei szabad­művelődési felügyelő jelentése is. Ezeket azonban terjedelmi okok miatt nem tudjuk közölni.

Next

/
Thumbnails
Contents