Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 III. A NÉPKÖNYVTÁRI HÁLÓZAT ÚJJÁSZERVEZÉSE

A magyar nép legszebb feladata és demokratikus magatartásának elsőrendű bizonyítéka lesz, ha a fenti cél megvalósításához anyagi segítséget nyújt. Nemcsak önmagának szerez minimális áldozatért bőséges ellenszolgáltatást, de segítségére siet azoknak az íróknak és költőknek, akik szellemi és erkölcsi erejüket eddig is a magyar nép szolgálatába állították. Az íróknak bizonyos függetlenséget és ösztönzést jelent a jövendő idők küzdelmeire. Ezen támogatás nélkül a könyvkiadást biztosítani nem lehet, mert a könyveket eddig vásárló dolgozó értelmiség azt megfizetni nem képes. Hiszem, hogy javaslatom elfogadásával ezen legnehezebb időben népünk könyvszükségletét és demokratikus nevelését biztosítani tudjuk. Ez esetben a könyvek népszerűsítése céljából el lehetne rendelni a népiskolák felső négy osztályában a kötelező olvasmányok bevezetését is. Hetényi Rezső s. k. Tisztázat. UMKL XIX. I-l-i-48 474-1946. 113/B Budapest, 1946. április 25. A NÉPMŰVELŐK TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGA BEADVÁNYA A MINISZTERHEZ HETÉNYI REZSŐ NÉPKÖNYVTÁRFEJLESZTÉSI JAVASLATÁRÓL A Népművelők Tudományos Társaságának f. évi április hó 11-én tartott közgyűlésén Hetényi Rezső tagtársunk kulturális szempontból igen jelentékeny indítványt nyújtott be a népkönyvtári adó ideiglenes bevezetésére vonatkozólag, amelyet közgyűlésünk egyhangúlag elfogadott. Az indítvány értelmében Magyarország minden községe és városa szavazzon meg már f. évi költségvetése terhére lélekszámonként 1000 adópengőt népkönyvtárak alapítására, ül. könyvállományuk pótlására. Az így befolyt összeg kb. 8 milliárd adópengőt tenne ki. Tekintve, hogy népkönyvtáraink közül mintegy 1400 teljesen elpusztult s a megmaradtak is nagy károkat szenvedtek, a javaslat nagy kulturális jelentősége nyilvánvaló, különösen ha még azt is hozzávesszük, hogy az így befolyt összegből nemcsak időt álló s hiányt pótló művek nagy sorozatát lehetne kiadni, hanem hathatósan támogatni lehetne az arra érdemes magyar írókat is. A nagyvonalú indítvány a lehetőség határain belül mozog, amit bizonyít az, hogy az indítványt benyújtó tagtársunk, Hetényi Rezső, aki Bars és Hont vármegyék alispánja volt, az indítványában javasolt kultúradót az említett vármegyékben négy évvel ezelőtt már meg is szavaztatta. A terv keresztülvitele a többi vármegyékben, amit szintén megkísérelt, azért nem járt sikerrel, mert az illetékes minisztériumok a jóváhagyást megtagadták. Akkoriban ugyanis a falukutatók s a népkultúrát fejlesztő írók támogatását a kormány nem tartotta kívánatosnak. Maga a nép azonban szívesen adózott volna saját kultúrájának a fejlesztésére. A társaságunk közgyűlésén egyhangúlag elfogadott indítványt eredeti alakjában ide mellékelve küldjük, s a miniszter urat tisztelettel arra kérjük, hogy a terv keresztülvitelét az illetékes minisztériumoknál támogatni szíveskedjék. Miniszter úrnak illő tisztelettel Olvashatatlan aláírás s. k. tanügyi főtanácsos, ügyv. elnök. Tisztázat. - UMKL XIX. M-i-48 974-1946. 113/C Budapest, 1946. április 30. MINISZTÉRIUMI ÁTIRAT A BELÜGYMINISZTERHEZ A NÉPKÖNYVTÁRAK ÚJJÁSZERVEZÉSÉT ELŐSEGÍTŐ KÖLTSÉGEK FEDEZETÉRŐL Illetékes szerveim egyértelműleg állapították meg azt a sajnálatos tényt, hogy a minisztériumom hatáskörébe tartozó mintegy 3500 népkönyvtárból kereken 3000 elpusztult a háborúval kapcsolatban, s így az ország szellemi újjáépítéséhez szükséges egyik legfontosabb eszköz, a könyv, hiányzik népünk kezéből. Tekintettel viszont arra, hogy az ország demokratikus átalakulása friss és széles néprétegeket jutta-