Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

Rezsabek: Az ügyvezető milyen műveket adasson elő? Hogyan neveljen helyes kritikai érzékre? Gyárfás: Az előadásnak a feladata nem műsorszámok ajánlása, de irodalmi ismertetés. Műsorszámok kiválasztásánál segít a szabadművelődési felügyelőség. A kritikai érzék az olvasás által fejlődik. Bodó: Úgy tanfolyami munkához, mint műsoros estre tud adni anyagot, vezérfonalat. A szabad művelődés által kiadott olvasókönyvben is lesz bőven anyag. Az anyag tárgyáról, milyenségéről a tanfolyam előadásai is nyújtottak útmutatást. Gyárfás Imre gimn. tanár előadása: Ady Endre költészete. Az előadás vázlata az I. sz. jkv.-höz 6. sz. a. mell. Megbeszélések és hozzászólások. Ágoston: Ady kétségkívül a XX. század legnagyobb magyar költője. A nép, akinek írt, nem érti meg. Véleménye szerint Ady-kötet nem adható a nép kezébe. Értelmiségiek sem értik. Gyárfás: Most nem a nép, de értelmiségi csoport részére adott Ady-ismertetőt. Nem kell az egész Ady-kötetet a nép kezébe adni. Hogy belőle mit lehet, azt Ady ismerője tudja. Van a nép részére Adyversekből összeállítás, magyarázatokkal. A szabadművelődési felügyelő mindig tájékoztat. Bodó: Rácz István sárospataki népfőiskolai igazgató készített ilyen Ady-csokrot. Nagy István: Az előadásból egészen másképpen ismerte meg Adyt, mint a képzőben. Ady Istenfogalmáról hogyan vélekedik az előadó? Milyen szempontokat kell tekintetbe venni, ha a nép részére Ady-verseket válogatunk. Mit tart az előadó Ady magánéletéről? Sok ellensége volt* Gyárfás: Ady költészetében őszintén tárja fel Istenhez való viszonyát. Néha kétkedő, lázadó, de kevés ember van, akinek életében ez nem fordult elő. Falun nem kell városi lelkiségű vers. Ady élete nem utánozandó, azonban a magunk számára életét el kell vonatkoztatni költészetétől. Verseit ismernünk kell, mert nélkülük csonka lenne világképünk. A régi rendszer féltette uralmát Adytól, nem írók, hanem a politikusok voltak az ellenségei, például Tisza. Bodó: Mit tart előadó a következő Ady elleni vádakról: hiú volt. Önmagában látta a magyart, csak később veszi észre az egész nemzetet. Költeményei vezércikkszerűek. Szocialista vagy munkásköltő volt-e Ady? Gyárfás: Önmagára sok ember hiú. Nem ez a legnagyobb emberi gyarlóság. Magyarsága a kritikai hazaszeretőké (Zrínyi, Petőfi). Mozgalmakhoz nem csatlakozott, nem volt agitátor. Nem így volt szocialista, hanem a szegénységhez való hajlásában (Ady-Petőfi, Babits-Arany szembeállítása probléma szempontjából). Verseiből érezhető, hogy a munkásságban, parasztságban látta a jövőt, mégsem osztály vagy párt, de'az egész nemzet költője. Az igazi művész embertársai javát akaró szocialista. Dr. Kocsisné: Ady istenes verseiről kér ismertetőt. Gyárfás: Makkai szerint Ady az egyetlen igazi protestáns vallásos költő. Verseiben Istenhez való személyes viszonyát fejezi ki. Őszinteségét igazolja, hogy kifejezi a felelősségrevonás, kétkedés, káromkodás óráit is. Lelki válságon mindenki keresztülmegy, ő is küzdve jutott el az ateizmuson keresztül Istenhez. Merényi: Azzal is vádolják, hogy érthetetlen. Pedig inkább szimbolista. Versei nehezek voltak, nem gondolkoztak rajtuk, azért nem értették. Féja szerint csak fiatalon volt szimbolista. Később kinőtte. Mi az előadó véleménye? Általában, egészében Ady szimbolista? ^ Gyárfás: Uralkodó stílusa a szimbolizmus. Összehasonlítva például Szabolcskáékkal is, szimbolista. Érthetetlen csak korábban volt, problémáit a jövőből vette. Ma éljük, amit megjósolt. Értjük vagy érezzük. Néha az utóbbi is elég. Ignotus mondta egyszer költeményeinek olvasása közben: „Akasszanak fel, ha értem, de szép!" Ágoston: Fog-e a nép lelkében úgy élni Ady, mint Petőfi. Gyárfás: Reméli, hogy igen. Este a tanfolyam hallgatói, valamint nagyszámú felnőtt és gyermekközönség gyönyörködött a bábés árnyjáték előadásban. Gönczi Gábor, saját tervezésű és készítésű bábszínházában (most a szabad művelődés szolgálatában áll) saját készítésű bábjaival és kellékeivel volt népmese, népi játék, állatmese és árnyjátékból álló műsor, népdal és zenebetétekkel tarkítva, az állami általános iskola bábszínházegyüttesének előadásában. Gönczi mellett állami tanárnő felesége, Zachariásné és Lendvay Albert állami tanítók voltak az előadók. Minden szám nagy sikert aratott, különösen tetszett Gönczi saját szerzeményű költői árnyjátéka. A két óra hosszat tartó lelkes hangulat igazolta, hogy nem a jc üzletet jelentő, olcsó, de lélekölő szórakoztatásnak, hanem a léleknemesítő gyönyörködtetésnek van létjogosultsága.