Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
Zsupán: Nem, mert Magyarország részben megszállás alatt volt. Dr. Orbán: Vannak történettudósok, pl. Szabó Ervin, akik a szabadságharcot osztálypolitikai harcnak is tekintik. Bocskay mozgalmához is hasonlítják. Nem volt osztályharc. A nemesség vezette, de ez csak külsőség volt. Mivel jogai voltak, a jogok nélküli jobbágyság mellett szereplése súlyosabban esett latba a Habsburgoknál. Ha az orosz nem avatkozott volna bele, megnyertük volna a küzdelmet. Zachariásné: Miért volt az orosz Görgeyvel szemben lojális? Zsupán: Amíg Görgey az osztrákkal küzd, addig győz. Azért volt Görgeyvel lojális az orosz, mert az osztrákot akarta legyőzni. A szabadságharc ügye az európai politikának csak függvénye volt. Bodó: A nemzeti bizottmány és nemzeti bizottság között mi volt a különbség? Zsupán: Nemzeti bizottmány minisztériumot pótolt, kezében tartotta a kormányzást. Nemzeti bizottság nem kormányzási szerv. Wagner: Mi a tanulság, kelet vagy nyugat felé orientálódjunk? Maradhatunk-e semlegesek? Dr. Orbán: Helyzetünket földrajzi adottságunk szabja meg. Bibó István szerint tragédiánk, hogy testvértelenek vagyunk. A nagyhatalmaknak kellene megoldani, hogy egyik kis nép ne legyen úr a másik kis nép felett. Ez a gyűlölködés forrása. Magyarországot svájci mintára aligha lehetne berendezni. A genfi francia nem akar Franciaországhoz csatlakozni. Az erdélyi román Romániához igen. Lelki közeledés kellene; amelyik nép szenvedett, az megértőbb. Példa, hogy a román és a szerb nem üldözi úgy a magyart, mint a cseh. Zsupán: Sorsunk európai egyensúly kérdése. Mindent meg kell tennünk magyar és európai szempontból, hogy a rokonszenvet és megbecsülést kiérdemeljük. Bodó Lajos szabadművelődési felügyelő előadása: Vármegye szabadművelődési helyzete, lehetőségei, feladatai és tervei (munkaterv). Előadás vázlata I. sz. jkv.-höz 7. sz. a. csat. Hozzászólások, megbeszélések. Csík Ferenc: Az anyagi bajokon a hároméves terv és a megfelelő időjárás segíthet. Kultúrvonalon az általános iskolának van missziója, azonban kis helyen, kevés számú tanítóval szinte lehetetlen a megvalósítása. Bodó: Meg fogják találni a megoldást. A szabad művelődés iskolán kívüli munkájának is érezhető, látható kultúremelkedést kell eredményeznie. Mikó: A ruházat feljavítására a régi jó házi kender és lenvászon egyre jobban elhanyagolt készítését kellene újra szorgalmazni. Bodó: Mindenfajta hasznos háziipar fellendítéséhez, tanfolyamok rendezéséhez a szabadművelődési felügyelőség szívesen hozzájárul. Héderváry: Az egészségügyi viszonyok javulását megnehezíti, hogy a paraszt csak végszükségben megy orvoshoz. Különösen ott, ahol az orvos távol lakik. Soknak nincs is pénze orvosra. Bodó: Most már - és a jövőben egyre sűrűbben - az orvos fogja felkeresni a falvakat és látja el ingyen a betegeket. Ez az akció már meg is indult. Pozsgay: Igen. Abaújszántón is többször volt már körúton levő orvoscsoport. Bodó: Az ügyvezetők hivatottak arra, hogy minden vonatkozású helyi szükségletet megállapítsanak, és a lehetőségeket tekintetbe véve határozzák el a tennivalókat. Az akadályokat igyekezzenek elhárítani, a művelődés és a gazdagodás előfeltételeit megteremteni. Természetesen eredmény csak úgy lesz, ha a szükséges és elvégezhető munkát el is végzik, és munkatársaikkal, arra hivatottakkal elvégeztetik. Augusztus 14. Csütörtök Irodalmi ismeretek. Gyárfás Imre gimn. tanár előadása: A XX. század magyar irodalma. Vázlat az I. jkv.-höz 4. sz. a. mell. Ágoston László: tanító tanf. hallgató: Helyes-e, hogy a könyveket politikai okokból időnként elpusztítják. Német és magyar példa. Gyárfás: Kevés igazi érték pusztul el. Hazafiaskodó frázisok nem értékek. Óvni kell az olvasót a színvonaltalan irodalom olvasásától. Újjáépítő, átmeneti korokban szükség van a selejtezésre azért, hogy a káros termékek ne hassanak. Irodalmi mű értékmérője mégsem a politikai szempont, de az irodalmi színvonal. Árvay József tanító, tanf. hallgató: Csak Márai képviseli nálunk a polgári irodalmat? És Németh? Gyárfás: Németh értelmiségi típusú. Különbséget tesz a polgár és minőségi polgár között.
