Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

Bodó: Nem helyes. A helyi szükségletek, adottságok, érdeklődési kör mások. Ezekhez kell alkalmazkodnia a munkaprogramnak. Dr. Nemes János, tanfelügyelő előadása: Az iskolai és iskolánkívüli nevelés kapcsolatai. Vázlata az I. sz. jkv.-höz 24. sz. a. csat. Előadása után dr. Nemes bejelenti Esztergomba való áthelyezését és meghatottan búcsúzik tanító testvéreitől. Ágoston László, tornyosnémeti ig. tanító kartársai nevében búcsúzik szeretett tanfelügyelőjüktőL Sajnálatukat fejezi ki távozása felett, mert dr. Nemes János nemcsak felettesük, de a demokratikus újjáépítő munkában példaképük, nevelőmunkájukban szeretetteljes vezetőjük, tanácsadójuk, ügyesbajos dolgaikban atyai gondviselőjük volt. Új munkahelyére kísérje el Abaúj megye tanítóságának hálás szeretete és az Isten áldása. Augusztus 12. Kedd Előadások előtt Bodó Lajos bemutatja és örömmel köszönti a tanfolyamot meglátogató Szatmáry Lajost, a VIII/3. ügyosztály vezetőjét. Zenei ismeretek. Barsi Ernő zenetanár előadásai I Az európai zene legjelentősebb alkotásai, azok elemezése és felhasználása. Vázlata I/a sz. alatt mell. Hozzászólások, megbeszélések. Nagy István: Orosz zene ismertetését kéri. Barsi: Budapesten régebbi orosz szerzők műveit előadták. Muszorgszkij nem hivatásos zenész,, katonaorvos. Zseniális alkotásai vannak. Csajkovszkij zenéje nemzetközi romantikus szalonmuzsika. Az oroszok most visszahajlanak a romantika felé. Rimszkij áriái gyakran felhangzanak a rádióban. Muszorgszkij folytatója Sztravinszkij. Űj hang Európában. A modern orosz zene megteremtője, mint nálunk Bartók. Jeles muzsikusuk Sosztakovics. Az oroszban erős az ösztönös muzsika. Zádory tanító, tanf. hallgató: Cseh zenéből kér ismertetést. Barsi: A szláv hatás nagy a cseh zenében. Német kevés. A magyarra sem hatott a német. Inkább a román. Neves cseh zeneszerző Smetana. Szatmáry ügyosztályvezető: A csehek elhanyagolták értékes népmuzsikájukat. Az európai muzsikát kultiválják. Nagy István: A cigánymuzsikát nálunk népi muzsikának tartják. A hegedűt néphangszernek, mint például az oroszoknál a balalajkát. Barsi: A cigány csak utánoz, nem népi a muzsikája. A hegedű nem speciálisan magyar hangszer. Bayer Béla tanító, tanf. hallgató: Miért énekel az orosz több szólamban s a magyar nem? Barsi: Az oroszoknál egyik szólam - dallam - kiegészíti a másikat. A magyarnál nem. Még betanítani is nehéz. Dr. Sárkány miniszteri titkár: A lengyel szerzők szerzeményeiben sok a fájdalom. Van-e ennek közea nép sorsához? Barsi: Igen. Ez a lengyel népzene hatása. Pozsgay Vince tanító, tanf. hallgató: Mozart és Beethoven egyházi muzsikájának mi a jellemző stílusa? Barsi: Szerkezeti szempontból nincs különbség a világi és egyházi zene között. Mozartnál érzik az olasz opera hatása, Beethovent sem befolyásolja hitvilága. Bodó: Kik az idegen szerzők közül a legnagyobbak? Kiket kell a néppel megismertetni. Az operáról kér ismertetőt. Barsi: A zeneszerzőket nem lehet beskatulyázni. Egyénileg nagyon sok a kiváló. A magyar lélekben ma is az ötfokúság él. Nehezen érti meg, hogy a dallamhoz nem feltétlenül szükséges a szöveg. Zenekultúrára való ránevelésnél egyszerűbb, áttekinthetőbb muzsikával kezdjük, a magyar népzenéből kiindulva. Kodály, Bartók, Mozart, Haydn stb. jöhetnek sorba, fő az, hogy soha ne ismertessünk selejtes művet. Az operának mindenütt más a gyökere. Franciaországban pásztorjátékból alakult, később az énekes személyére komponálták. Németországban a zenekar a fő. Tisztán megformált zárt melódiák. A később keletkezett vígopera üdítőleg hat a zenére. Az operában együtt van zene, költészet, tánc, színjátszás. Wagnernél a nyitány magába foglalja az egész opera jellegzetességét. Debussy új utakon halad, pillanatnyi impressziókat örökít meg operáiban. Szatmáry Lajos tanító, tanf. hallgató: Népünk könnyen átveszi a könnyűzenét. Pl. Lehár.