Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

De nem csupán az anyagi feltételeket teremtette meg a Sárrét, hanem a szellemieket is. Az értelmiség - tanítók, jegyzők, orvosok, egyéb tisztviselők - készségesen ajánlották fel szolgálataikat a Népfőiskolának. A vállalt előadásokat teljesen díjtalanul, a legnagyobb pontossággal és lelkiismerettel tartották meg. Közülük került ki a Népfőiskola hat állandó előadója, akik semmi fáradságot nem kímélve, zúgó őszi esőben, - meg téli hófúvásokban a környező falvakból elmaradhatatlanul gyalogoltak vagy szekereztek be a beosztott napokon. A hallgatóságra és a Sárrét népére felemelőleg hatott az az áldozatosság is, amit vendég előadóink tanúsítottak. Többször előfordult, hogy a téli vonatközlekedés fennakadása idején némelyik 15-20 km-t gyalogolt az előtte ismeretlen behavazott úton, hogy a Népfőiskolát elérhesse. Harminckilenc vendég előadója volt a Népfőiskolának, akik a magyar tudományos, irodalmi és közélet legkiválóbbjai közül kerültek ki. Itt kell még megemlítenünk, hogy a Népfőiskola bútorzatának tetemesebb részét (asztalok, padok, székek, szekrények) magánosok, társadalmi egyesületek, a négy demokratikus párt vezetőségei kölcsönözték. A könyvtár is jobbára kölcsön könyvekből áll, részben pedig Bihar vm. szabadművelődési felügyelőjének, valamint kiadóvállalatok (Exodus, Szikra, Magyar Élet, Magyar Kórus, Új Idők, Méliusz) és magánosok ajándékaiból. A kölcsönzöttekkel együtt mintegy 150-200 db könyv áll az iskola rendelkezésére. Ez végtelenül kevés, de könyvtárberendezésre ez idáig nincs anyagi fedezetünk, s ily irányú kérelmeink pedig ez idáig nem találtak meghallgatásra. E könyveket nem csupán a hallgatók olvassák, hanem tan folyamközti szünetekben a környékbeli falvak betűtkedvelő emberei is, így tehát belőlük ritkán található benn néhány példány. Tiszteletpéldányként több lapot kapunk a kiadóvállalatoktól. (Válasz, Köznevelés, Képes Figyelő, Új Magyarország, Magyar Mezőgazdaság, Tiszántúli Gazdák, Új Magyarföld, Kis Újság, Szabad Föld, Szabad Nép, Szabadság, Új Szó, Paraszt Újság, Nemzedék, Alföldi Magvető, Magyar Bor és Gyümölcs.) Ezek is kijutnak a falusiak kezére. A mostani nagy mezőgazdasági munkák idején vasárnaponként jönnek be és viszik ki a hét napjain összegyűlt újságokat, hogy aztán a következő alkalommal újabbakkal cseréljék ki. A Sárréti Népfőiskolának az a célja, hogy a tanulni vágyó parasztifjúság számára kollégium formában tanulási lehetőséget nyújtson, demokratikus szellemben nevelt paraszt értelmiséget képezzen, különös tekintettel a falusi közélet irányítására. Arra törekszik, hogy egy sajátosan ősi népi kultúrát őrző táj embere általános értelemben vett művelt emberré váljon. Első három hónapos tanfolyamát ez év március másodikán fejezte be. Ekkor harminckét ifjút bocsátott ki kapuján. Ezek a környékbeli sárréti községekbe valók és 17-25 életév közöttiek s valamennyien földműves családból származnak. Ezt a fiú tanfolyamot női tanfolyam követte, amely héthetes volt s április 27-én zárult be. Tizennyolc hallgatója volt, 15-24 év közötti parasztcsaládból származó lányok, szintén sárréti községekből. Voltak azonban mindkét tanfolyamnak „rendkívüli" hallgatói is. Olyan fiúk, illetőleg leányok (Bihartordáról, Nagyrábéról), akik főleg családi körülményeik miatt nem szánhattak elegendő időt a tanfolyamra; az előadások nagyobb részét azonban meghallgatták s a megbeszéléseken is részt vettek. A téli fiú tanfolyamra különösen a délutáni és esti órákban jött szívesen a bihartordai ifjúság (a ház körüli napi munka szünetében és végeztével), sokszor a rendes hallgatóink létszámát is felülmúlva, amit örömmel láttunk, mert így elvonattak a falubeli szórakozóhelyek nem minden esetben jótékony környezetéből. A női tanfolyamot a Népfőiskola által megrendezett háztartási és főzőtanfolyammal kapcsoltuk össze, amelyet gazdasági szaktanárnő és főző-tanárnő vezetett. Következő hathetes népfőiskolai tanfolyamunkat augusztusban rendezzük meg, városból lehozott ipari munkásifjak részére. Ezzel a Népfőiskolának kettős célja van; amellett, hogy közműveltségi ismereteket terjeszt, azt a törekvést is szolgálja, amely lerombolni igyekszik az ipari és mezőgazdasági munkásréteg közt emelkedő válaszfalakat. Ez évi három népfőiskolai tanfolyam mellé „előkészítő" tanfolyamot is szervezett a Népfőiskola, a sárréti községekben működő általános iskolák V-VIII. osztályos fiú tanulói részére. Ezt nyári vakáció idején, 2-3 hetes időtartammal rendezzük meg. Ebben a népfőiskolai gondolat szolgálata mellett az a cél vezeti a Sárréti Népfőiskolát, hogy minél szélesebb körben munkálja a magyar népi hagyományok megbecsülésének és mentésének ügyét. Ismertetésre, megbeszélésre kerülnek a magyar irodalom legkiválóbb alkotásai, a magyar történelem sorsfordító eseményei, főként pedig a magyar népi kultúra tárgyi emlékei és szellemi hagyományai. Sok népdal és népi játék szerepel a tanfolyam anyagában. Folyó évben július l-jén kezdődik ez a tanfolyam. A már kiadott hirdetményre a tanfolyam iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg. A felvétel a tanítóktól kért véleményezés alapján történik. De a Népfőiskola nevelői munkája, kulturális tevékenysége nem szorítkozik csak a tanfolyamok idejére. Közbeeső időszakokban is keres és talál módot erre. Nem csupán „iskola", hanem olyan in-