Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

tézmény, amely bele akar kapcsolódni a maga tájegységének mindennapi életébe, állandóan szolgálatára áll a Sárrét népének kérdései megoldásában. Végzett hallgatóival állandó és szoros kapcsolatot tart fenn a Népfőiskola. A távolabb lakók gyakori levelekkel keresik fel, a helyben és a szomszédos községekben lakók pedig személyesen. Még most, nyári gazdasági munkák idején se múlik el nap, hogy a hallgatók közül többen, meg a barátaik, be ne látogassanak a Népfőiskolára. Munkából való kései hazatérés után, még este 10 órakor is bejönnek, átnézik az újságokat, belelapoznak a könyvekbe, a legkülönbözőbb ügyekben (legbizalmasabb dolgaikban is) szót váltanak az igazgatóval, véleményt kérnek tőle. Vasárnaponként pedig benépesül az iskola. Jönnek a hallgatók barátaikkal, hallgatónők barátnőikkel. Ez ünnepnapi társas szórakozások révén közvetlenül bekapcsolódik az iskola a falu társadalmi életébe, s alkalom adódik rá, hogy a társas érintkezés módját, szokásait finomítsa és őrizze a már falun is elharapódzó, „modern" néven nevezett alacsonyrendűségektől. A volt hallgatók a sárréti községek társadalmi egyesületeinek műsoros előadásain gyakran szerepelnek, számaikat a Népfőiskola hozzájárulásával választják ki s bejárnak próbára. Most van alakulóban a Népfőiskola verbuváló csoportja. A tanfolyamok meghirdetésekor ez bejárja a sárréti községeket, toborzó tánccal, népdalokkal és a Népfőiskola ismertetésével. A Népfőiskola már megszervezésekor lefektette egy szülőföld-múzeum létesítésének tervét. A gyűjtés folyik. Gondozásba és állandó kiállításra kerülnek a Sárrét népi múltjának emlékei, a pákászok még megtalálható vagy elkészíthető szerszámai, a szigetszántók meg a réti pásztorok szerszámai, a nádolás és a gyékényszövés eszközei. Tervbe vette a Népfőiskola, hogy az ősz folyamán a hallgatókkal megássa a bihartordai Kődombot, amely a régi hagyomány szerint a község török időkben elhagyott telephelye. Várható, hogy a ház fejlődésére és a régi ház körüli életre vonatkozólag nem érdektelen adatok kerülnek elő. Feltárja a Szerep község határában levő középkori monostor halmát is. Ez ásatások, amellett, hogy tudományos szempontból is értékes leleteket szolgálhatnak, fejlesztik a történeti értéket, a múlt megbecsülésére tanítanak. A fiú tanfolyam hallgatói a sárréti községekben helynévgyűjtést végeztek, amely igen értékes eredménnyel járt. A begyűjtött adatokat a Népfőiskola valamely szakfolyóiratban ki fogja adni. Most van rendezés és térképezés alatt. A térképvizsgálatokat, amelyeken a helynevek lesznek feltüntetve - megfelelő irányítással - maguk a fiúk készítik, kataszteri térképek felhasználásával. Megkezdték a hallgatók a hagyománygyűjtést is, értékes eredménnyel. Különösen a népi hitvilág és a népi elbeszélések tárgyköréből várhatunk legszebb eredményeket, az eddigiek alapján ítélve. A múzeumi gyűjteménnyel párhuzamosan etnológiai adattárat létesítünk, a Sárrét népi hagyományainak egybegyűjtésére. Szükség volna Mezőgazdasági Szemináriumra. Ennek létesítését is tervbe vettük. Itt a mezőgazdaság problémái és a mezőgazdasági tudományok eredményei kerülnének részletes és rendszeres ismertetésre, nem csupán a népfőiskolai hallgatók, hanem más, ide beiratkozó érdeklődők előtt is. E tárgykörből egyébként eddig is a legjobb szakemberekkel tartottunk előadásokat és megbeszéléseket. Ilyen előadásainkra a községben dobszóval való kihirdetés útján is mindenkor hívtunk közönséget. Több alkalommal pedig a bihartordai Népházban tartottuk meg a mezőgazdasági és közegészségügyi előadásainkat. A közönségnek tehát mintegy helyébe mentünk. A községekben és a Népfőiskola helyiségében több alkalommal rendeztünk szórakoztató jellegű műsoros előadásokat is. Népdalok, népballadák, népi táncok s irodalmunk legkiválóbb darabjai, alkotásai szerepeltek műsorunkon. Úgy a műsor, mint annak előadási módja a közönség igényének és ízlésének fejlesztését célozták. Nyilvánosak megnyitó és záró ünnepségeink is. Ezek az események a Sárrét ünnepei szoktak lenni. Ilyenkor szekértábor veszi körül a Népfőiskola épületét, s minden helyiségét megtölti az érdeklődő vendégek tömege. Megható, ahogyan a volt hallgatók a Népfőiskolához ragaszkodnak. „Haza jöttünk" - mondják, amikor bejönnek. „Ha sétára indulunk a falu utcáján, azon vesszük észre magunkat, itt vagyunk." „Nem telne jól a hét, ha vasárnap be nem jönnénk." A Népfőiskola megalapításának tényével együtt ez is azt bizonyítja, hogy a Sárrét népe igényli a szellemi javakat. A téli tanfolyamra már jelentkezők vannak. Arra számítanak, hogy meg se várják a tanfolyam megnyitását, hanem ki-ki mikor szabadul ősszel a mezei munkából, költözköoik be a Népfőiskolára. Megemlékezem még a tanfolyamok munkamenetéi ől és napi beosztásáról. Az anyag hat tárgycsoportra oszlik: történelem, irodalom, néprajz, földrajz, jogi ismeretek, gazdaságpolitika, biológia és egészségtan. Mindegyik tárgycsoportnak van egy napja. Naponként 8—12-ig vannak előadások és megbeszélések; 3—6-ig közös olvasás és az olvasottak megbeszélése (ez alkalomra olyan értékes irodalmi vagy szakművek kerülnek kijelölésre, amelyek tárgyukban a már elhangzott előadáshoz csatla-