Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

Párt helyi szervezete, és felajánlotta az előadások helyiségének fűtését és világítását. Félős volt, hogy egyesek pártmunkát látnak ebben az önzetlen cselekedetben, azonban sikerült az első előadás alkalmával az összegyűlt hallgatóságot aggodalma felől megnyugtatni. Az előadások célja: Népünk általános műveltségének emelése. Ezen célt az előadások anyagának gondos kiválasztásával értük el. Az előadás tárgyait a magyarság története (8 óra), földrajzi ismeretek (8 óra), mezőgazdasági ismeretek (8 óra), irodalmi ismeret (4 óra), magyar népi dal és zene (4 óra) egészségügyi ismeretek (8 óra) tárgyköréből összesen 50 órában állapítottuk meg. Előadókul sikerült megnyerni a falu értelmiségének haladó egyéniségeit. Ezzel a célt már félig biztosítottnak láttuk, mivel az előadások érdekessége és vonzó erejének keresztülvitele adva volt. Minden előadás megtartásánál az érdekesség elvét akartuk érvényesíteni: szavalatok, énekszámok és felolvasások tartásával. Az egyes előadásokat hozzászólások és vita követett. Látszott a hozzászólásokból, hogy az előadás anyaga, valamint az előadó lekötő előadása megértő hallgatóságra talált. Különösen a világnézeti előadások után alakultak tartalmas viták. Gazdasági előadás szükségessége látszott: a hallgatóság nemcsak az előadás anyagát, hanem általa feladott tételekről kérte az előadás tartását. Az első előadás meghozta a kárpótlást a fáradságért: a terem, ahol az előadásokat terveztük, szűknek bizonyult, mivel a hallgatók száma a 400-at is meghaladta. Másik - nagyobb - helyiségbe kellett átmenni az előadás megtartására. A következő előadások még inkább látogatottak voltak. Az átlagos hallgatók létszáma: 500-at is meghaladta. A hallgatók között több a férfi, mint a nő. (60% férfi, 40% nő.) A hallgatóság életkora a középidejű egyénekből áll. Középidejű férfiak a hozzászólók és vitázok. Az előadássorozatokat jellemző lanyhulás nem állott be, ami elsősorban népünk tudományszomjának, másodsorban az előadás anyagának változatossága, valamint az előadások érdekességének tulajdonítható. Szabadon adtuk elő az anyagot (egy esetben sem olvasva), ami kétségkívül teljes mértékben lekötötte a hallgatóságot. A tanfolyamot 1947. március hó 14-én fejeztük be, ünnepélyes külsőségek között. Befejezésnél látszott, hogy értékes és mélyreható munkát végeztünk. Kádár János s. k. ügyvezető Tisztázat. - UMKL XIX. I-l-i-89 719-1947. Az A-M-ig közölteken kívül a VKM anyagában még több felügyelői jelentés található, ezeket azonban terjedelmi okok miatt nem tudjuk közölni. fiQ Bihartorda, 1947. június 20. A SÁRRÉTI NÉPFŐISKOLA IGAZGATÓJÁNAK JELENTÉSE BIHAR VÁRMEGYE SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐJÉNEK A NÉPFŐISKOLA MUNKÁJÁRÓL Az állandó jellegű Sárréti Népfőiskolát dr. Bódis Gábor járási főjegyző, Rácz György gyógyszerész és Szűcs Sándor néprajzi író, jelenlegi igazgató szervezte meg. Anyagi alapjait a Bihar megyei sárréti járás társadalmának lelkes összefogása fektette le, elsősorban Bihartorda község, amely a tulajdonában levő volt uradalmi kúriát, két hold belsőséggel, valamint szántóföldjéből húsz kat. holdat engedett át céljaira, oly módon, hogy ez ingatlanok mint a Népfőiskola külön vagyona, tulajdona minősülnek. A község ez adományozást a Népfőiskola e megállapítását 1946. év november hó 5. napján szabályrendeletben iktatta. A dologi és személyi kiadások fedezéséhez jelentékenyen hozzájárult a magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kétrendbeli, összesen 24 000 Ft adománya. Főképpen azonban a Sárrét népének áldozatkészsége a Népfőiskola anyagi erőforrása. Földjét is önkéntes munkavállalással művelték meg, látták el vetőmaggal; a termés betakarítását pedig a volt hallgatók vállalták magukra. A Népfőiskola munkája során a legnagyobb nehézséget a napról-napra megújuló anyagi gondok okozták s okozzák jelenleg is. S a Sárrét népének e probléma megoldásához való áldozatos hozzájárulását annál inkább kell értékelnünk, mert e terület egyike azoknak, amelyek a hadműveletek során legtöbb károsodást szenvedtek s a két utóbbi aszályos esztendő miatt a népe a legnagyobb nélkülözések között él. A sárréti Népfőiskola ily vonatkozásban is próbaköve annak, hogy egy táj népe milyen anyagi áldozatra képes szellemi előhaladása érdekében; valamint annak, hogy a szabad művelődés hivatott szervei milyen érzékkel bírnak e belső indítékú megnyilatkozások iránt, támogatva és biztosítva azt.