Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
61/B Budapest, 1946. március n. n. A SZABADMŰVELŐDÉSI ÜGYOSZTÁLY VÁLASZA AZ ELNÖKI OSZTÁLYNAK A szabadiskolák kérdése kezdettől foglalkoztatta az ügyosztályt. A probléma gyakorlati fontosságot főleg a népfőiskolai kérdés rendezésével kapcsolatban nyert. Népfőiskola címen a legkülönbözőbb szabadművelődési tevékenység burjánzott föl az országban, aminek egyszer már véget kell vetni. A név szabad préda lett mindenféle társadalmi kultúrmunka számára. Az ügyosztály mindjárt a munkaév kezdetén, szeptemberben megbízta a Népművelési Tudományos Intézetet, dolgozzon ki részlettervezetet a népfőiskolák kérdésének szabályozására. Az Intézet az érdekelt társadalmi szervek bevonásával el is készült a munkával. A tervezetet azután az ügyosztály vette tárgyalás alá, s végső formát adott neki. Ebben a formájában ismertettük a népművelési hivatalok vezetőivel a múlt év októbere végén tartott értekezleten. S ott a tervezettel kapcsolatban számos értékes felszólalás hangzott el. Ugyancsak ismertettük vázlatosan a tervet „Híradó" című tájékoztató körlevelünkben és a „Szabadnevelés" című kiadványunkban is. A közlések nyomán számos bíráló hozzászólást kaptunk, s úgy határoztunk, hogy a kérdésben végső álláspontot csak akkor foglalunk majd el, amikor az Országos Szabad Művelődési Tanács is megkezdi működését, és a tervezetet eléje terjeszthetjük véleményadás céljából. Közben foglalkoznunk kellett a sárospataki főiskola tanárainak egy ottani népegyetem felállítása ügyében hozzánk juttatott memorandumával is. Ez újra napirendre hozta a szabadiskolák kérdését. E tárgyban február 26-án hívtunk össze miniszteri értekezletet. S ezen vállaltuk, hogy rövid időn belül elkészítjük a szabadiskolákra vonatkozó rendelettervezeteket. Azóta több ízben ült össze az ügyosztály e rendelettervezet elvi szempontjainak megbeszélésére. Közben március 5-i iktatási számmal megérkezett hozzánk az elnöki osztály ügyirata is, amely ismerteti az elnöki osztály szempontjait a szabadiskolák kérdésében, és felhívja a szabadművelődési ügyosztályt a rendelettervezet elkészítésére. Ezután az elnöki osztály szempontjait is figyelembe véve készítettük el a szabadművelődési ügyosztály tervezetét, amit külön ügyiraton fogunk bemutatni. Kiadmányozott fogalmazvány. - UMKL XIX. I-l-i-33 513-1946. Budapest, 1946. március 14. A SZABADMŰVELŐDÉSI ÜGYOSZTÁLY ELŐTERJESZTÉSE ÜGYOSZTÁLYKÖZI ÉRTEKEZLETRE A SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK RENDEZÉSÉRŐL A demokratikus politikai fordulat a szabadművelődési tevékenység valóságos burjánzását hozta magával. Pártok, szakszervezetek, szövetségek, egyesületek, egyházi szervezetek vetették rá magukat az iskolán kívüli oktató és nevelő munkára. A mindenfelé megalakuló szabadművelődési tanácsok feladata lesz majd, hogy ebbe a szerteágazó kultúrmunkába rendet, összhangot vigyenek be. De a megduzzadt kultúrtevékenység más olyan fontos problémát is fölvet, amelyet sürgősen meg kell oldani, éspedig: a pedagógiai és kulturális színvonal biztosításának kérdését. A színvonal követelménye elsősorban azokkal az iskolán kívüli oktató és nevelő intézményekkel kapcsolatban merül fel, amelyeket összefoglaló szóval szabadiskoláknak nevezhetünk: parasztiskola, népfőiskola, munkásfőiskola, szabadegyetem, parasztegyetem, népegyetem stb. Szabadiskoláknak nevezhetjük ezeket az intézményeket, mert egyfelől a képesítést adó tanintézetektől független, szabad oktató és nevelő vállalkozások, másfelől mégis bizonyos iskolás rendszerességgel végzik tevékenységüket, főleg pedig az „iskola" nevet veszik fel. A szabadiskolák szervezete, jellege, célkitűzése, időtartama körül ma a legteljesebb zűrzavar tapasztalható. Ennek az állapotnak véget kell vetni, s az ősszel induló új munkaévre rendelettel kell szabályozni a szabadiskolákat. Az idei munkaév erre a szabályozásra még nem adott lehetőséget. A népművelési ügyosztály ugyanis csak későn szerveződött meg, s kezdhetett munkába, s ezt a munkát egészen új alapokra kellett fektetnie. De meg az átmeneti idő nem is volt alkalmas efféle rendszabályok kiadására. Be kellett várnia a társadalmi kísérletek tanulságait és tapasztalatait s főleg pedig az Országos Szabad Művelődési Tanács
