Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

1. Szükség lenne mindenekelőtt olyan szabadiskolákra, melyek a felnőtt dolgozók ismereteinek felfrissítésével, továbbképzésével foglalkoznának. 2. A szabadiskolák második csoportja magasabb általános műveltséget és megfelelő szakismeretet nyújthatna. 3. A szabadiskolák következő csoportja a nép önmagából kitermelt és attól el nem szakadt vezetői számára egységes vüágképet nyújthatna, megismertetve hallgatóit az emberi kultúra fő kérdéseivel. 4. Az értelmiség azon tagjai, akik a nép szolgálatára vállalkoznak, tanulmányaik elvégzése után számukra rendezett tanfolyam keretében ismerkednének meg különleges feladatukkal. ¿»,1 Különféle szabadiskolákat kulturális egyesületek, egyházak, valamint érdekképviseleti szervek. (Parasztszövetség, szakszervezetek stb.) szervezhetnének. Párttagok számára szervezett ideológiai tanfolyamok kérdése nem tartozik a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatáskörébe. c) A különféle szabadiskolák tagja lehet elvileg - nemre, életkorra és foglalkozásra való tekintet nélkül - minden iskolaköteles koron túllevő dolgozó, abban az esetben, ha az érdekelt nem tagja valamelyik tanintézetünknek. A szabadiskolák vezetősége, különösen internátusi elhelyezés esetén, természetesen pontosan körvonalazhatja a felvétel személyi feltételeit. d) Szabadiskolák, tanfolyamok stb. megrendezésének időszakát a helyi viszonyok szabályozzák. Ipari jellegű városokban bármelyik évszakban megszervezhetők, mezőgazdasági jellegű településekben - mezőgazdasági foglalkozású hallgatók részére - a tanfolyamokat a téli évszakban kell megrendezni. e) A szabadiskolák időtartamát elsősorban azok tanterve szabályozza. Az első csoportba sorolható szabadiskolák, továbbképző tanfolyamok legkisebb időtartama négy hét. A második csoportba tartozó, szakismeretet nyújtó tanfolyam legkisebb időtartama három hónap lehet. A harmadik csoportba tartozó iskolák - a hallgatók foglalkozásának megfelelő szünetek beiktatásával - két esztendeig, a negyedik csoportba tartozó tanfolyamok pedig három-négy hónapig tarthatnának. (Minden esetben heti 5 munkanapot, munkanaponként pedig 4 munkaórát vettünk alapul. A munkanapok és munkaórák száma természetesen a helyi viszonyok szerint módosulhat. Ilyenkor az összes munkaórák száma szabályozhatná a tanfolyam időtartamát.) Az első iskolafajt „szabadiskolá"-nak, a másodikat „népfőiskolának", a harmadikat „népegyetem"nek, a negyediket „továbbképző tanfolyam"-nak nevezhetnénk. A felsorolt szabadiskolákat lehetőleg valamelyik meglevő tanintézetünkkel kapcsolatban, annak gondozása alatt kell megszervezni. Szabadegyetem csakis valamelyik egyetemünkkel vagy főiskolánkkal kapcsolatban szervezhető. f) Az előadók szakképzettségét is szabályozni kellene. Félbenmaradt emberekre nincs szüksége a szabadiskoláknak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az előadók kizárólag az értelmiségiek sorából kerüljenek ki. Értelmes, ügyes parasztgazdák, végzett népfőiskolások, akik közelebb állanak a hallgatóság lelkéhez, gyakorlati vonatkozású tárgykörökben joggal foglalhatnak helyet a népfőiskola előadói között. Mielőbb meg kellene kezdeni a népfőiskolai vezetőképzést is. Népi származású nevelőket kellene mindenekelőtt vezetőkké kiképezni. A népfőiskolák és tanfolyamok eredményesebb munkája érdekében irányító vezérkönyveket és tanmeneteket kellene kiadni. g) Bizonyítványt csakis az előzőkben körvonalazott szabadiskolák, népfőiskolák, népegyetemek és tanfolyamok állíthatnának ki, de csakis abban az esetben, ha a tanfolyam nyilvános vizsgával fejeződik be. Az egyszerű formában kiállított, 1/2 ívet meg nem haladó nagyságú bizonyítvány a tanfolyam közelebbi megnevezését, tárgykörét, időtartamát, a hallgató személyi adatait és a záróvizsga eredményét tartalmazná. h) Államsegély a helyi szabadművelődési tanács javaslata alapján folyósítható. Ez az összeg általában nem haladhatja meg az összkiadások harmadrészét. Államsegélyben csakis a fenti szempontoknak mindenben megfelelő szabadiskolákat kellene részesíteni. Az államsegély mértéke elsősorban a tanfolyam értéke (előadók szakképzettsége, tanterv, időtartam) alapján állapítható meg. i) A résztvevők hozzájárulásának mértékét a hallgatók anyagi helyzete, a fenntartási költségek, az államsegély és az érdekelt társadalmi szervek anyagi hozzájárulása alapján kellene szabályozni, kimondva, hogy az összes kiadások harmadrészénél nagyobb összeg nem hárítható át a hallgatókra. A felvetett kérdéseknek a szabadművelődési ügyosztály, illetőleg a Népművelési Intézet által való beható tanulmányozása, az érdekelt szervekkel való közvetlen tárgyalások lebonyolítása, valamint a rendelettervezet mielőbbi elkészítése végett az ügyiratot a keb. VIII. ügyosztályhoz tisztelettel megküldöm. Másolat. - UMKL XIX. M-i-33 513-1946.