Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

megoldásukra segítséget nyújtani. Minta statútumokat dolgoz ki a különféle szövetkezeti ágazatok számára, kidolgozza a szövetkezetek könyvelésének s ügyvezetésének legegyszerűbb a viszonyainkban legmegfelelőbb formáit, a szövetkezeti gondolat érdekében a szellemi harcot vezeti stb. E munka elmélyítésére pedig felveszi a kapcsolatot a szövetkezeti mozgalom klasszikus országaival, s azoknak tapasztalatait cserediák-mozgalom, illetve tanulmányutak szervezése révén számunkra is gyümölcsözteti. 5. Tehetségkutató és pszichotechnikai intézet Azt a garast, mely a népi tehetségek iránt módszeres és rendszeres keresést elindította, mi tettük le. Ezt a mozgalmat példánk nyomán az állam csak két évvel ezelőtt ütötte hivatalossá. Ez a munka elsősorban csak a középiskolák szempontjából nézte és számukra mentette a tehetségeket, másfelől sablonok veszélyei közé jutott. A jelszó a jövőben csak az lehet, hogy egyetlen tehetség sem kallódjék el semmiféle életkorban, semmiféle munkatér számára. A megfelelő gyermekeket és fiatalembereket, sőt esetleg á felnőtteket is ez a munka segítsen a megfelelő helyre. Az újonnan felbukkantak mellett nem hanyagolhatjuk el az olyan tehetségeket sem, akik mint pl. faluszemináriumi munkánk felfedezettjei idősebbek és a hivatalos tehetségmentés rostáján már koruk miatt is ki kell essenek. (írogató, festegető népi tehetségek, mesefák, nótafák.) Ezen a munkaágon belül oldódnék meg a falusi tehetségmentés. A versenyvizsgákat vezető tanárgárda részben az eddigi ilynemű tanfolyam eredményein még nagyobb részben a kilencéves pataki próbálkozás tapasztalatain okulva bármikor képes arra, hogy ily természetű vizsgákat levezessen, ily irányban tanácsot adjon. Tanfolyamot is tud rendezni hallgatóinak, vagy vidékiek számára, akik saját körükön belül segítenék elő a megnyugtatóbb szelekció ügyét. ,,Az iskolák városa", mely büszkén és joggal viseli a szegények iskolája nevét is, az északkeleti részek falusi tehetségmegmentésének irányító központja lehetne. Münkaágunk komoly feladata lenne a vizsgáztató módszer elmélyítése és fejlesztése. A világviszonylatban is vezető amerikai eredmények itteni felszívódása Patakon gátlás nélkül történhetnék, mert angol intézetünk folytán angol nyelvű nehézségek nincsenek. E célból teológus és tanítóképzős növendékeinkkel együtt népegyetemi hallgatóink is alkalmat kapnának a kiválasztási módszerek megismerésére. A tehetségmentés elsősorban felelős munkaközösség akar lenni, és ezen a téren is számít a falu és a nép szellemi irányítóira. Viszont a kiválasztás és az irányítás bonyolult munkáját jóval középiskolába lépés előtt meg kell kezdeni. Arra is gondunk kell hogy legyen, hogy mire az általános iskola növendékei végeznek, tehát három év múlva, legyen egy oly számú és képzettségű gárdája, mely a minden növendék számára kötelezőnek tervezett képességvizsgálatot levezethesse. További feladat, hogy a tehetségkutatás által kiválasztott tehetségek sorsát, az életben való elhelyezkedését számon tartsa, tanácsaival szükség esetén később is segítse, s érvényesülésükből elvonható tanulságokat a munka további folyamán felhasználja. Érdekkörünkbe tartoznék a pályaválasztási irányítás, s általában minden képességvizsgálat bármilyen életkorú egyén számára. Az ehhez a munkához szükséges pszichotechnikai felszerelés és laboratórium és ahhoz egy szakértő vezető nem áll még rendelkezésünkre. Középiskolai fokon segítség nélkül is el tudnók látni ezt a munkát. A kiszélesítéshez és fejlesztéshez szívesen teszünk javaslatot. Szakember személyére vonatkozóan is. Szeretnők azonban, hogy belföldi kutatóösztöndíjjal is kerülhetnének ide a vonatkozó szakkérdések fiatal tudósjelöltjei. 6. A népnek szánt betű és szó intézete Már e munkaág nevének szokatlan fogalmazása megérezteti, hogy itt egy olyan feladattal próbálunk megbirkózni, mely bár feltáratlan, de amelynek mélykultúra közötti szakadék hozta magával azt, hogy a sajtó termékei, kezdve a hivatalos rendeletektől, a napilapok cikkein át a szakkönyvek és tudományos irodalomig - kivéve talán a szépirodalom egy részét - a nép számára nehezen érthetőek, idegenek. Azok a kísérletek, melyek hírlapi cikkekben, kiadványsorozatokban s rádióelőadásokban „népies" anyagot igyekeztek nyújtani, kevés kivétellel csak pongyolább fogalmazású, sekélyes színvonalú eredményeket tudtak felmutatni. Mindez még arra sem volt alkalmas, hogy népünket a magaskultúrához elvezesse és kultúrfogyasztóvá tegye, pedig célunk az, hogy népünket, mely a sokoldalú tehetségek népe, megtanítsuk arra, hogy saját kultúrájának termékeit, saját mondanivalóit a technika modern eszközeinek, sajtónak és rádiónak igénybevételével közkinccsé tehesse. E munkaág tulajdonképpeni feladata tehát nem merülne ki abban, hogy a magaskultúra képviselőit mintegy megtanítva a nép nyelvén szólani, a nép számára érthető és valóban értékes kiadványokat pro-