Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

///. Társadalmi kép A város társadalmi élete igen tagolt. Sajnos a demokrácia nem hozta meg a nivellálódást. A társadalmi osztályok között ellentétek vannak. Ezek egy része kenyérharc, paraszt, munkás és értelmiség egymásban ha nem is ellenségét, de ellenfelét látja. Az országban mindenütt meglevő társadalmi szervezetek városunkban is megvannak. Ezeknek tagjai már ilyen szempontból rekrutálódnak. Nem nagyon törődnek vele, hogy közös magyar sorsunk van. Ezért a társadalmi szervezetek öncélú életet folytatnak. Ennek feloldása szintén nagy feladatokat ró a szabad művelődés munkásaira, szerencse, hogy a szabad művelődés fogalma és tevékenysége mindegyiken felül áll. Ma még nem hajlandók egymással együttműködni, de ha arról van szó, hogy a szabad művelődés keretében kell ezt megtenni, akkor erre készek. A társadalmi szervezetek tevékenysége főleg szociális irányú, vagy a szórakozás alkalmaira terjed ki, a művelődés csak másodrangú szükségletük. Ebből a helyzetből most - sok-sok szervezési munka után - kilábalóban vannak. Művelődési programjuk kialakul, de itt is sok határozatlan lépés mutatkozik. Nagy feladataink vannak! Megélénkült munkát fejtenek ki: MNDSZ, Szovjet-Magyar Művelődési Társaság, Nemzeti Segély, a gazdasági jellegű társadalmi szervezetek (Vármegyei Gazdasági Egyesület, Vármegyei Gyümölcsészeti Egyesület, Vármegyei Méhészeti Egyesület stb.) most kezdenek munkához. A sakkélet, a művészeti élet most kezd ébredezni. A társadalom művelődési munkájára jellemzők a következő tünetek. Nem a komoly tanulás, hanem a szórakozás a fő tendencia. A művelődési alkalmak is ezt a célt szolgálják. Ezt mutatja a helyi lapok sok hirdetése, kultúrest, utána tánc. A fiatalság csak odajön igazán össze, ahol táncolni lehet. Az ifjúság társadalmi szervezetei városunkban is működnek, de ezek munkája a műkedvelésen túl alig terjed. Legfeljebb a pártifjúságot fogja meg a szeminárium, ez meg annyira leköti, hogy másra nem jut ideje. A műkedvelés sem szervezett, a régi darabok futnak, ezek vonzanak közönséget, pedig ezek álomvilágba ringatják a szemlélőt, a népszínművek álomvilágába. Ha a századvégi darabokról legalább visszamennének klasszikusainkig. Itt még nagy feladataink vannak. A társadalmi szervek a kultúrát eszköznek tekintik a karitás gyakorlására. De csak a műsoros estek szellemvilágát. Több céljuk nincs is. A komoly tanfolyamok szervezése ezért megy nehezen. A társadalmi szervezetek egy része politikai tendenciájú, vagy legalábbis világnézeti alapon dolgozik, ebben pedig az egységes kultúra szenved csorbát. Stb. Az egyházak most kezdenek ébredezni. Művelődési igényük komoly jellegű, de a vallási élet kerete szűkre szabja a művelődés egészében való mozgást. Nagy számban alakulnak újra az énekkarok. Makón 5 énekkar is működik. Ezek gondozása előtérbe nyomul. A főleg klasszikus muzsikát művelő filharmonikusok mellett különböző fúvószenekarok alakultak újjá. A népi éneknek és zenének különösen a cserkészifjúság között vannak művelői. A társadalmi élet színterén legnagyobb szerep jut a munkásság szervezeteinek. A parasztság társadalmi élete csekély. A tanyavilágban a Parasztszövetség végez művelődési munkát. A fellazult társadalmi képben jellegzetes szerepe van az értelmiségnek. Anyagi helyzete közismert. Legtöbbjének a hivatali munka után más kereset után kell néznie, ez áll a nevelőkre is, nem szólva arról, hogy a hivatali munka megnehezült. Ezért az értelmiség tagjai az iskolán kívüli nevelési munkában - nem saját hibájukból - kellő mértékben nem vesznek részt. Előadó nehezen akad, különösen, ha az fizikai áldozattal jár, kimenni a tanyák közé vagy a perifériákra. Erre alig van vállalkozó. Ez az egyik oka pl. a tanyavilág művelődése megszervezésének. Nemcsak a gazda nem fogja be a lovát, hanem előadó is ritkán akad erre a feladatra. Itt az ifjúság megszervezése segít. Az egyetemi hallgatók könnyebben kaphatók ilyen kirándulásra a téli szénszünet alatt. A művelődési szándék egészségesen él, de az érte való áldozás nehezebb. A társadalmi szervezetek azért választják inkább a sekélyes mondanivalókat, hogy az közönséget vonz, hogy bevételük legyen, de ezt nem újabb művelődési alkalmak teremtésére használják^ hanem saját céljaikra. Természetesen ez a jelenlegi helyzet. Ebből fokozatos haladási tendencia mutatkozik úgy, hogy a jövő munkája könnyebb lesz és elsősorban a társadalmi szervezeteken keresztül érhetünk el eredményeket. IV. Szellemi kép A gazdasági, társadalmi helyzetnek függvénye a város szellemi képe. Köztudomású az alföldi városok szellemi aléltsága. Az emberek érdeklődése a gazdasági érdeken túl alig terjed. Természetesen a város szellemi élete nem teljesen tabula rasa. Volt itt színház is, de lebontották - botor előrelátásból -, mert féltek, hogy rádől valakire, végül úgy kellett erőszakkal szétverni. Ez a színházbontás igen jellemzi a szellemi életet. Azóta még nyári színházunk sincs, pedig a század eleje óta virágzó színházi élet folyt