Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

Makón. Terveztek itt kulttúrházat is, de a terv nem jutott el a valóságig, a téglák már megvoltak, de a háború elhordta őket, mint sok mindent. A köztudatban élénken él a kultúrház szükségességének gondolata, a város vezetősége is belátja ezt, de mindig egy a válasz, elesettségünkben először a sok felmerülő szociális problémát kell megoldani. A város vezetősége és a megyéé is nagy jóakarattal szemléli munkánkat, biztató kilátás a jövőre, de a kultúrház megépítése csak a húszéves tervünkbe illeszthető be. Van igen értékes és gazdag vármegyei könyvtárunk (benne a városi is), de nincs személyzet hozzá, illetve fűtőanyag. Decemberben újból megnyílt, de aggódunk, hogy állandóan nyitva tarthatjuk-e. A könyvkölcsönzés folyik. A városi könyvtárat néhány éve egyesítették a vármegyeivel. Az iskolák alapszerkezete éppen fellazulóban van. Az új építmény körvonalaiban bontakozik ki. A makói gimnázium patinás intézmény, a kultúra központja volt városunkban, kiváló tanárai munkatársaink. Most a város általános iskoláiban szintén dicsérendő módon dolgoznak. A gimnázium fogalma szétesik, a három polgári (ref., róm. kat. fiú, községi leány) szintén. Nem baj ez, mert a mi szabadiskoláink a perifériákon szintén kapnak megfelelő erőket. A fejlődésnek természetes útja ez. A tanítóság szervezi a zene- és énekkarokat, [ők] az ifjúsági szervezetek irányítói. Az értelmiség jobbjai anyagi gondjaik mellett is szívesen segítenek alkalomadtán. Azok is, akik nem pedagógusok. Három újságunk van, kisgazda, kommunista és szocialista szellemmel. A színvonaluk emelkedőben van, nem vitáznak már olyan sokat, művelődési anyagot is közölnek. Mindegyik híve az iskolán kívüli nevelésnek, mindenkor szíves segítségünkre vannak. Jelentős tényezői a város életének. Régente volt könyvkiadás is, ma egyáltalán nincs. A Csanád vármegyei Könyvtár szép tudományos kezdeményezés volt, jó lenne felújítani! Újabb feladat! A művészeti, zenei élet élénkül. Minden héten van művészeti esemény. A helybeli művészek mozgolódnak, kiállítások, kerámiai tárlatok nyílnak, hangversenyek zajlanak le. Mindenki rendez valamit. A kulturális értéket a jövőben biztosítani fogja az, hogy a rendőrség az engedély kiadása előtt a hivatal véleményét is megkérdezi. Itt rendszert csak az szabhat, hogy hány terem áll rendelkezésre. Hallgatója mindegyiknek van. A közízlés nevelése terén óriási feladataink vannak! Két mozink van. Mi is szereljük a magunkét. A mozikra nem sok hatásunk van, olyan darabot játszanak, amilyent kapnak. Elsősorban üzlet. A könyvolvasás mérsékelt, az emberek jobban szeretik az előadást. A szakmai művelődés szintén folyik. Az ipartestület, háziipari tanfolyamok élénkítik ezt a munkát. A helyi gazdaképző elöljár, a gazdasági felügyelőség inkább vidéken dolgozik. Az egészségügyi élet kielégítő, a hivatalos szervek segítségemre vannak. Általában a szellemi élet élénkül. Ebben nagy szerepe van a szabad művelődés szervezetének. A kerületi tanács élénken dolgozik, munkájának hatása hovatovább érvényesül. A sok tanácsolás, ösztönzés, javítás, korholás és dicséret szóban és írásban, újságban érezteti hatását. Tisztelik a szabad művelődés szerveit, a tekintély azután kellő atmoszférát biztosít. Munkánk jelentősége mind nagyobb lesz. Tervszerűség és rendszeresség még nem mindenütt van. Mintegy 4 társadalmi szervezet differenciálja a lakosságot, ezek művelődési munkája külön-külön sem mindig rendszeres. De a „katonás" rend kárára volna a társadalom öntevékenységének. A rendszeresség épül, körvonalai bontakoznak, de a mi munkánkra is áll az, ami általában a nevelésre. Politikai rendszerek diametriálisan váltogathatják egymást, de a nevelés huzamos és megfeszített munkát kíván, az eredmény csak hosszú idő után jelentkezik. A társadalmi szervezetek és hatósági intézmények, szervek szabadművelődési tevékenysége. 1. Pártok Nemzeti Parasztpárt. A párt csak a téli hónapokban valósíthat meg művelődési munkát. Decembertől február végéig élénk művelődési törekvés tapasztalható a pártban. A város értelmiségének értékesebb része tagja a pártnak, ez mutatja a művelődési munka értékét. Az is szerencsés körülmény, hogy a pártban helyet foglaló kisparasztság (zsellérek, kertészek) egységes, és éppen rászorul a művelődésre, így hetenként három alkalommal ad a párt vezetősége művelődési anyagot. Szerdán esténként a magyar művelődés egész területe az irodalom képében, más két este szakmai tanfolyamok zajlanak le. Kertészet, gyümölcsészet, állattenyésztés stb. Az állandó hallgatóság száma 100-120 fő, nagyrészt férfi, kisebb részt nő. A tanfolyamokat a gazdaképző iskola tantestülete szervezi meg, a párt értelmiségi tagjaival együtt. Á Szociáldemokrata Párt egész évben, télen hetenként kétszer, nyáron egyszer tartja kulturális előadásait. A szabad művelődés munkásai a párt értelmiségével együtt dolgoznak. Az előadások között összefüggés nincs, ezt nem lehet megvalósítani, mert az előadók elfoglaltságától függ. A kultúra éppen aktuális részletei kerülnek megbeszélésre, állandó, mintegy 50—60 főnyi hallgatóság előtt. A hallgatóság vegyes.