Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

kásainak száma, de ezek közül igen sokan a szomszédos községekben laknak, néhány téglagyár, fafeldolgozó-telep a lakosság csekély részét foglalkoztatja, egy részük jelenleg még üzemen kívül áll. A kereskedelem élénk, különösen a hagyma-, zöldség-, gabonakereskedelem, továbbá a baromfikereskedelem. A város általános képe mezőgazdasági jellegű, a települési formája szétszórt, falu külsejű, kivéve a főtéri részeket, amelynek valamelyes városi jellege van. A szellemi élete álmos, jelenleg kissé megélénkült. A városnak történeti, földrajzi nevezetessége alig van. Az általános kép mellett a város művelődési tervének megalkotásához hozzátartozik a város részletesebb helyzetképe gazdasági, politikai, társadalmi és szellemi szempontból. I. Gazdasági kép A város a jobb módú városok közé tartozik. Különösen sokat lendített rajta a múltban a hagyma, amely világhírűvé emelkedése mellett a szorgalmas népet is híressé tette. Háborús kára az épületeket tekintve elenyészően csekély. Áldott földje a lakosságot gondtalan megélhetéshez juttatja, amelynek foglalkozása túlnyomólag a földművelés, állattenyésztés és kertészet. Az elmúlt év folyamán hazánk egyik éléskamrája volt az egész vármegyével együtt. A háború és az inflációs pénzügyi helyzet azonban a népet kapzsivá és törtetővé tette, úgyhogy egyike lett a legdrágább városoknak. Ezen a téren a művelődés elmélyítésével nagy feladataink vannak. A makói termelő önzővé vált, a közügyek csak annyiban érdeklik, amennyiben anyagilag is érintik. A kulturális ügyek iránt elvesztette fogékonyságát, ezt csak lassan nyeri vissza a konszolidáció erősödésével. A művelődés iránt - mint általában minden iránt - inkább a kevésbé jómódúak érdeklődnek. Ők érzik igazán a szellemi felszabadulást is, ez a gátlás nélküli szabadság szellemi téren azután kisigényűvé teszi őket, inkább a szórakozást, mint a tudást keresik a művelődési alkalmakon. Itt is nagy feladataink vannak. A jómódú parasztság elzárkózik még ma is, mindennel szemben bizalmatlan, a szabad művelődés munkásainak inkább a külvárosok népére kell gondolniuk, mert elsősorban onnan kapnak hallgatóságot. Ezek a demokratikus politikai és társadalmi szervezetekbe tömörülnek, hajlandók áldozni is a művelődésért anyagilag is. Az értelmiség gazdasági helyzete alig javul, ezért a művelődési munkában még mindig passzív, inkább hallgat, szemlélődik, mint tevékenyen irányít. Az ipari és gyári dolgozók anyagi helyzete javulván, szintén mindinkább bekapcsolódnak a művelődési munka árjába, az előadások hallgatói között szép számmal szerepelnek. A tanyavilág népének anyagi bajai kevésbé vannak, a különböző „parasztszervezetekben" élénken érdeklődik a művelődés iránt. A közlekedés várható javulásával (tanyai kisvasút, autóbusz, fogatok stb.) itt szintén nagy feladatai lesznek a szabad művelődés munkásainak. A város gazdasági szakszervezetei (földmunkás-szakszervezet, Parasztszövetség, gazdasági egyesület stb.) vagy ezeknek egyes csoportjai igen élénken reagálnak kezdeményezéseinkre, úgyhogy a hivatalos gazdasági intézményekkel (gazdaképző iskola, gazdasági felügyelőség) karöltve a gazdasági jellegű tanfolyamok és előadások szervezése igen fontos kötelességünk lesz. //. Politikai kép A városban a Függetlenségi Front pártjai tevékenykednek. Igen aktív életet élnek, éspedig nemcsak politikai irányban, hanem művelődési tekintetben is. A művelődési munkában nagyrészt éppen úgy, mint a politikai tevékenységben is, a budapesti pártközpontokból leküldött anyagot használták fel. Ezt tudomásul kellett venni, nyilván a jövőben is így kell eljárni, de a segítő szándékot mindegyik párt szívesen vette. A Nemzeti Parasztpárt és a Magyar Kommunista Párt egyenesen a hivatalt vette igénybe a művelődési anyag közlésénél, illetve a segítségnél. A Szociáldemokrata Párt szívesen vette segítségünket a művelődési program összeállításában. A Független Kisgazdapárt már zárkózottabb volt, táborának konzervatív szelleme miatt nehezebben volt hozzáférhető. Ez a helyzet nagyjából ma is. A kezdetben meglevő politikai és világnézeti megosztottság és ellentét a művelődési munka keretében már teljesen eloszlott, látják az egységesítő és rendszerező törekvésnek a jelentőségét, sőt a segítő szándék is megvan. A szabad művelődés intézményei a pártok keretében élénk érdeklődéssel találkoztak, hiszen a művelődési munkát az egyes pártokon belül az odatartozó nevelők végzik. A pártkereteket mindenesetre ki kell használni, még ha egységes megmozdulásra nem is gondolhatunk. Olyan nagy a politikai ellentét, hogy együttműködésre alig van remény. A pártok kulturális munkáját tehát irányítani kell és lehet, de csak a kereteiken belül. Ez annál inkább így helyes, mert minden párt a keretében folyó művelődési munkát anyagilag támogatja is. Újabban a pártélet és így a pártokon belül folyó művelődési munka ellanyhult. A téli időjárás beállta ezen változtatni fog. Sajnos egy évre szóló munkaprogramot egyik párt sem állít össze, de az egészséges helyzetkép megnyugtató a jövőre nézve.