Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

44. Kisdombegyház Ügyvezető változás miatt munkatervét még nem küldte be. A községek ügyvezetői által beküldött munkatervek sok tekintetben hiányosak. Ennek pótlására egységes űrlapmintát küldöttem meg munkatársaimnak, ezeknek kitöltése és beküldése még most várható. A községek munkatervei sok tekintetben kiegészítésre is szorulnak, illetve néhány községnek a munkaterve vagy annak részletei még nem futottak be. Ezek a kiegészítések feldolgozásuk után szintén beillesztődnek az egységes munkatervbe. A társadalmi, politikai és egyházi szervezetek munkája igen mérsékelt, itt még szintén nagy feladatai lesznek a helyi ügyvezetőknek, hogy legalább regisztrálják ezek művelődési tevékenységét. A megoldásra váró szabadművelődési feladatok a felsorolt tevékenységek és tervek adataiban már jórészt benne vannak. A megoldás sorrendjének javaslatához a következőket fűzöm. A szabadiskolák munkájának megkezdése a kérvények beérkezése és jóváhagyása után történik, általában a téli hónapok kihasználásával. Az eddigi eredmények alapján a következő helyeken indul meg a szabadiskola munkája: Medgyesegyháza, Végegyháza, Kaszaper. Igen kevés szám ez, de ha meggondoljuk azokat a gondolatokat, amik az általános részben szerepelnek, nem csodálkozhatunk a csekély eredményen. Szabadiskola-kérvényt nyújtott még be Nagykopáncs és Pusztaottlaka, továbbá Kübekháza, de a tervezetek nem érték el a szabadiskola ismérvét. A szervezőkhöz felhívást intéztem tervezeteik kiegészítésére, ennek eddig nem tettek eleget. A tanfolyamok megindítása és lebonyolítása a téli hónapok alatt történhetik. Sajnos ügyvezetőim munkaterveiből jórészt nem olvashatók ki a társadalom anyagi hozzájárulásai a munkához, a legtöbb helyen még a fűtés, világítás, takarítás költségei sem állanak rendelkezésre. Az előadói tiszteletdíjak fedezését feltétlenül központilag kívánják, ezeken túlmenőleg még dologi segélyt is kérnek. Megoldandó kérdéseink közé tartozik a kultúrházak feladata. Minden községben szükséges lesz ennek a rendezése, hogy a kultúrház meglegyen és a helyi tanácsok gondozzák. Ha a szabadművelődési alkalmak számára helyiséget biztosítunk, a szabadművelődési szervek saját székházában, csak ezzel érhető el az előadások zavartalan menete. Természetesen ez több évre szóló programot kíván. Távolabbi feladat lehet csak a művelődés számára anyagi alapok létesítése, hogy így fedezhessük a kerületi tanács kiadásait és az ügyvezetők díjazására is jusson. Mivel a vármegyei munkaterv nem lehet teljes és lezárt, annak részletei változhatnak, főleg kiegészítésre szorulnak. Különösen a nyári szabadművelődési alkalmakról a tavasz folyamán tervezetet készíteni. Ezeket a kiegészítéseket idejében külön jelentésben teszem meg. Láttam: Varjú Sándor s. k. Dr. Paál Endre s. k. szabadművelődési felügyelő alispán, a Kerületi Tanács elnöke Tisztázat. - UMKL XIX. I-l-i-150 630-1946. 26/C Makó, 1946. december 20. MAKÓ MEGYEI VÁROS 1946-1947. ÉVI SZABADMŰVELŐDÉSI MUNKATERVE Altalános leírás Közigazgatásilag megyei város, a lakosság száma 1941-es statisztikai adatok szerint 35 703. Ez a szám nagyjából ma is megfelelő. A lakosság nemzetiségi megoszlásáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de hozzávetőlegesen a lakosság 99 százaléka magyar nemzetiségű és anyanyelvű. Vallási megoszlás szintén hozzávetőlegesen: túlnyomórészt ref.; kisebb részben róm. kat., néhány százalékban gör. kat., izr. és evangélikus. Foglalkozás szerint túlnyomórészt őstermelő, vékony iparos- és kereskedőréteggel, a megyei városokatjellemző értelmiséggel. Külterületen, a tanyavilágban él mintegy 4500-5000 lélek. A városban gimnázium, kereskedelmi középiskola, három polgári iskola, iparos és kereskedő tanonciskola van az általános iskolák mellett. Vármegyei székhely a szokásos közhivatalokkal. Gyáripara mezőgazdasági jellegű (malom, gyümölcs- és zöldségfeldolgozó), jelentős a MÁV-műhely mun-