Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

* rékpénztárak és Bankok Egyesülete bevonásával határozták meg,

197 a szükséges építési anyagokat pedig a Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Kereskedők Országos Központi Szövetsége révén igyekeztek megszerezni.

198 A munkás-lakótelepek helyreállítására irányuló akció azonban még október l-jén is csak ott tartott, hogy a minisztérium a Gyáriparosok Országos Szövetségénél sürgette a munkás-lakótelepek és jóléti intézmények adatainak összeírását.

199 Március 26-án körözvény útján elrendelte a falusi lakóházak és gazdasági épületek háborús kárainak bejelentését.

200 Megindult a falusi kislakás-építkezési akció is: e célból Országos Falusi Kislakásépítő Szövetkezet alakult.

201 Az 1945-ben és 1946-ban megkezdett újjáépítési, épület-helyreállítási — általában: építési — munkák java részét az újonnan megalakult Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium folytatta és fejezte be. Az Újjáépítési Minisztérium, melyet annak idején az általános gazdasági és pénzügyi politika tervszerűségének érvényesítésére, a tárcák közötti összhang megteremtésére, az ország erőinek az újjáépítés érdekében szükséges összefogására hoztak létre, nem tudott megfelelni feladatának. A tervek, elképzelések, melyekről korábban már szó esett — és amelyekkel dokumentumválogatásunk is foglalkozik —, a legtöbb esetben nem realizálódtak, de az adott körülmények között nem is realizálódhattak a kisgazdapárti vezetés alatt álló minisztérium magántulajdonon alapuló eszmei irányításával. Az adott történelmi szituációban a koordinációs szerepkört csak az MKP gyakorlati irányítása alatt álló Gazdasági Főtanács tudta eredményesen betölteni. A gazdasági csúcsszerv funkciója a magyar államigazgatásban az Újjáépítési Minisztérium létrejötte előtt lényegében ismeretlen volt, s ilyen hagyomány hiánya is nehezítette a minisztérium helyzetét. A minisztérium vezetői azonban jól látták, hogy építésügyi irányítással foglalkozó szakminisztériumként továbbra is eredményesen működhetnek. Az Építésügyi Kormánybiztosság nyilvánvalóan ideiglenes képződmény volt. Miután feladatát betöltötte, beolvadt az újjáalakított Építés- és Közmunkaügyi Minisztériumba. A közmunkaügy, mivel a közmunkák elsősorban a helyreállításhoz, a szorosabb értelemben vett újjáépítéshez kapcsolódtak, magától értetődően maradt az új minisztérium feladata. * * * Tájékoztató a dokumentumkötet használatához Kötetünk — a sorozat hagyományainak megfelelően — elsősorban levéltári forrásokat tartalmaz. Ettől a hagyománytól ezúttal annyiban tértünk el, hogy az Újjáépítési Minisztériumot alapító és megszüntető rendeleteken kívül a működésével kapcsolatos néhány fontosabb rendelkezést is közzéteszünk. A közölt forrásokat elsősorban az Új Magyar Központi Levéltárban őrzött irategyüttesekből, főként az Újjáépítési Minisztérium levéltári fondjából váló-