Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

Az Újjáépítési Minisztérium működése 1946-ban Az újjáépítési miniszteri tárca Nagy Ferenc távozása után is a Kisgazdapárt kezében maradt. A miniszteri tisztet Antall József töltötte be, aki tudomásul vette, hogy a minisztérium szerepe az építésügyi és munkaerő-gazdálkodási irányítás felé tolódik el. Előzetes pártközi tárgyalások után maga dolgozott ki egy tervezetet, amelyben a Gazdasági Főtanácsról szóló 12090/1945. ME sz.,

143 illetőleg az annak rendeletkibocsátási jogát szabályozó 230/1946. ME sz.

144 rendeletekre figyelemmel javasolta az Újjáépítési Minisztérium hatáskörének a módosítását. Eszerint az átalakított minisztérium feladata: „Az állami közigazgatás különböző ágaiban és állami üzemeknél felmerülő építési ügyek intézése, az építkezésekhez szükséges beruházási, helyreállítási és karbantartási kiadások pénzügyi fedezetének költségvetési hitel útján vagy egyéb módon való biztosítása (kivéve a MÁV, a Posta, az állami erdészet és az állami kezelésben lévő bányák üzemi építkezéseit), a főváros, a törvényhatóságok és a községek építkezéseinek, valamint a közüzemekkel és közművekkel való korszerű ellátásnak irányítása, s ezek felett kormányhatósági felügyelet gyakorlása. Igazgatja az építésügyeket, hozzá tartozik a városrendezés és egyéb épületszabályozási ügyek, a magánépítkezések irányítása és előmozdítása, az építkezések állami támogatása, az építkezés korszerűsítése, építőipari anyagvizsgálat, építőipari és építőipar körébe vágó iparszerű termelés, építési anyagellátás, illetőleg anyaggazdálkodás, beleértve az anyag- és árukészletek termelésének, felhasználásának és forgalmazásának szabályozásáról szóló 12400/1945. ME sz. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése alá eső ilyen tárgyú intézkedéseket is. Az átszervezett Újjáépítési Minisztérium feladata továbbá az épületek háborús kárainak helyreállítása, a közérdekű munkaerő-gazdálkodás irányítása, a közmunkaügy, a munkanélküliség kérdéseinek kézben tartása, az iskolán kívüli munkaerőképzés és -átképzés. A gazdasági tömegjelenségek megfigyelésével foglalkozó hatóságok és intézmények támogatásának igénybevételével rendszeresen figyelemmel kell kísérnie a folyó, illetőleg megvalósítandó építkezések emberi erő-, energia-, nyersanyagszükségletét. Amennyiben az intézkedés más állami szervek hatáskörébe tartozik, elő kell készítenie a hitelnyújtást, amely állami közreműködést igényel. A minisztérium közreműködik a tervgazdaság ügyeinek intézésében."

145 A tervezet szerint az ország gazdasági újjáépítésének országos tervét — a tárcák hozzá beküldött terveinek alapulvételével — további tárgyalásra ezután is az újjáépítési miniszter készíti elő, annak elfogadásáról és a megvalósítási sorrendről azonban már a minisztertanács határoz. A Gazdasági Főtanács, mely 1946. január 28-án véleményezte az előterjesztést, úgy találta, hogy e tervezet megvalósulása továbbra is súrlódásokra vezethet az Iparügyi és a Pénzügyminisztériummal.

146 Antall József február 8-án Vas Zoltánhoz írt levelében leszögezte azokat az irányelveket, amelyek az Újjáépítési Minisztérium működését szabályozó alapító rendelkezés módosításakor figye-