Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

meg működésüket Győrött, Sopronban, Keszthelyen, Kaposvárott, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon.

127 A kirendeltségek részben szerződéses alkalmazottakat foglalkoztattak, részben a helyi szakirányú közigazgatási szervek segítségét vették igénybe. Az Országos Építésügyi Kormánybiztosság munkatársai dolgoztak a budapesti kerületi mérnöki hivatalokban is. Mivel a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elsősorban tanácskozó testület volt, hivatali apparátusa az elnökségen, a számvevőségen és a segédhivatalon kívül csupán egy 30 fős érdemi tevékenységet végző műszaki osztályból állt. A kormánybiztos kénytelen volt ezt az apparátust a megnövekedett feladatoknak megfelelően átalakítani.

128 Elnöki főosztálya keretében külön szervezési, jogi és jogszabály-előkészítő osztály működött. E főosztályhoz tartozott a már említett Honvédelmi Közmunkaszolgálat, amely később Országos Építésügyi Szolgálattá alakult át. Külön osztály foglalkozott a sajtó- és propagandaügyekkel és a közlekedés problémáival. Közigazgatási és anyaggazdálkodási főosztálya személyzeti és pénzügyi, közigazgatási, anyaggazdálkodási, anyagellenőrző, anyagmegállapító és anyagkiutalási osztályokra tagolódott. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa műszaki osztályából kifejlesztett főosztály városrendezési, szervezési, nagybudapesti rendezési, vidéki városrendezési, építésügyi, községrendezési és építési, lakás-helyreállítási és középítési osztályokra tagolódott. Korszerűsítési főosztálya, mely ez év során még csak alakulóban volt, az építésügyi racionalizálással, meg a szabványügyekkel volt hivatva foglalkozni, és kísérletet tett típustervek kidolgozására is.

129 Az építésügyi kormánybiztos még március 7-én zár alá vette Budapesten és környékén az összes építési anyagokat, s ezzel megtette az első lépést a háború utáni építőipari anyaggazdálkodás útján. Mint arra már utaltunk, megkezdte a közmunkaügy szervezését is, amely feladatkör azonban később teljes egészében az Újjáépítési Minisztérium hatáskörébe került. Az Országos Építésügyi Kormánybiztosság a Honvédelmi Közmunkaszolgálat átvételével olyan munkásgárdára tett szert, melyre minden körülmények között számíthatott. Ez a gárda volt segítségére a romeltakarításban, a hatóságilag elrendelt bontásokban. A kormánybiztos ui. a 3000/1945. OÉK sz. rendelkezéssel

130 úgy intézkedett, hogy a háború következtében kijavíthatatlanul megsérült épületeket romépületekké kell nyilvánítani, egy éven belül le kell bontani, a bontási anyagokat pedig zár alá kell venni. Adott esetben hatósági bontást is elrendelhetett. A romépületek listáját, melyet a Fővárosi Közmunkák Tanácsának ülésein állítottak össze, a Magyar Közlönyben tették közzé. A romépületek anyagát a helyreállítási munkáknál használták fel. Az Országos Építésügyi Kormánybiztosság 4010/1945. sz. rendelete

131 kötelezővé tette az építési anyagok bejelentését, és ez a kötelezettség már nemcsak Budapestre, hanem az ország egész területére vonatkozott. Az Országos Építésügyi Kormánybiztosság — rá hárult az anyaggazdálkodás megoldása — kiutalással osztotta el a rendelkezésre álló építési anyagokat.

132 A kormánybiztos jóformán kizárólag e. bontási anyagból gazdálkodott. Az építőanyag-ipar ter-