Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

melése ugyanis a háború után csak lassan indult meg. A tető-helyreállítási akció során különösen a cseréphiány okozott nehézségeket, s a kormánybiztos a cseréptermelés növelését az Iparügyi Minisztériumnál szorgalmazta, ahová az építőanyag-ipar irányítása is tartozott. Nem kisebb nehézséget okozott a szállítás megszervezése. A 3950/1945. ME sz. rendelet értelmében ugyan a szállítóeszközöket is az Újjáépítési Minisztérium bocsátotta a kormánybiztos rendelkezésére, valójában azonban ezek felett a minisztérium nem rendelkezett. A szállítási eszközök feletti rendelkezés joga .1945. november 1-jéig a Szövetséges Ellenőrző Bizottság kezében volt, ezután tárcaközi bizottság vette át. A kormánybiztos hiába próbálta az újjáépítéshez szükséges szállítóeszközök elosztását saját hatáskörébe vonni, mindössze annyit ért el, hogy az iparügyi miniszter ígéretet tett az általa sürgősnek és közérdekűnek nyilvánított szállítási igények soron kívüli és lehetőség szerinti teljes kielégítésére.

133 A szállítási problémákat végül — megfelelő vagonmennyiség hiányában — többnyire Budapest főváros polgármesterének segítségével, a szovjet hadsereg által rendelkezésre bocsátott teherautókkal oldották meg. A kormánybiztos Budapest területén elvégzendő hatalmas feladatai olvashatók ki az 1945. március 25-i népösszeírás budapesti lakásokra vonatkozó adataiból. Épen maradt 215 635 lakás (az összes lakások 73%-a), részben használható volt 47 322 lakás (16%), használhatatlan, de helyreállítható volt 18 775 lakás (6,4%), megsemmisült 588 lakás (4,6%). Ha figyelembe vesszük, hogy a 30 000 lakóépület közül 21 500 tetőzete sérült volt, jelentős eredményként kell elkönyvelnünk azt, hogy az év végéig 19 500 házon javították ki a tetősérüléseket. 1500 házat romépületté nyilvánítottak, 9000 ház tető-helyreállítási munkálatai pedig 1946 tavaszára tolódtak át.

134 1945. szeptember 25-től kezdve a kormánybiztos immár országos méretű munkáját a 3950/1945. ME sz. rendelettel létrehívott Országos Építésügyi Tanács is segítette.

135 November 7-től napirendre került a helyi építési szaktanácsok megalakítása is,

136 melyeknek a feladata volt: megvitatni a városok és községek újjáépítési kérdéseit, figyelemmel kísérni az újjáépítés előrehaladását, javaslatokat tenni a város polgármesterének vagy a községi elöljáróságnak az építésüggyel, a város-, illetőleg községrendezéssel és -fejlesztéssel kapcsolatban. Az Országos Építésügyi Tanács megalakulásakor a kormánybiztos már jelentős eredményekről tudott beszámolni. Fischer József és segítőtársai a gyakorlati, nem halasztható intézkedések erdejében sem tévesztették szem elől, hogy a helyreállítás tűzoltómunkája után az építkezések megindulása meg a városkép alakítása következik. Az új építésügyi szabályzat kidolgozása éppúgy központi feladat, mint pl. a Balaton-felvidék rendezése, a Duna-parti szállodasor újjáépítése, a Vár rekonstrukciója.

137 A Fővárosi Közmunkák Tanácsának — alapításától kezdve — legfőbb feladata a városrendezési koncepció kialakítása volt. Ennek jegyében már a háború előtt megindultak a munkálatok az új építésügyi szabályzat kidolgozására. A háborús pusztítás nemcsak szükségessé, de lehetővé is tette a modern városépítési elképzeléseknek megfelelő városkép kialakítását.