Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)
Iratok
Országos szükséglet. Országos viszonylatban adatok hiányában nincs pontos kép, de — hozzávetőleges becslés szerint — mennyiségileg a pótlásra váró hiány mintegy 2—3-szorosára tehető a fővárosi mennyiségnek, tehát kb. 30 millió m 3 . összehasonlításul az utolsó békeévek átlagos építkezési teljesítménye csupán Budapesten 2,5—3 millió légköbméter épület volt, mintegy 150 millió pengő építési költséggel. Munkaerő Budapesten. A lehetőségek vizsgálatánál azonban nemcsak az anyag mennyisége és a pénz, hanem a munkaerő és a szállítóeszközök számbavételével is foglalkozni kell, sőt az utóbbiakkal talán fokozottabb mértékben. A békeévek tekintélyes építési tevékenységét a fővárosban 12 érdekelt ipartestületen keresztül, mintegy 15 600 szakiparos és iparostanonc, kb. 6000 segédmunkás és 25 300 egyéb, az építkezéssel kapcsolatos gyáriparágakban foglalkoztatott munkaerő bonyolította le. Ezek kerek számban 47 000 főből álló munkaerőcsoportot jelentettek. Vidéken. Országos viszonylatban ugyanekkor 126 500 volt az építő- és kapcsolt iparokban dolgozó állandó szakiparosok száma, amelyet kiegészített még a váltakozó számú alkalmi segédmunkások serege. Az építőiparban, valamint az ezzel kapcsolatos gyáriparágakban országos viszonylatban kereken 200 000 fő kereste és találta meg mindennapi kenyerét. Teljesítmény időben. Egybevetve az adatokat, az ország építőipari teljesítménye a kapcsolt iparokkal együtt évi 40 millió munkanap alatt 5 millió épületlégköbméter termelés volt. Ez a teljesítmény természetesen normális gyártási, szállítási és megélhetési viszonyok mellett történt. A mai zilált gazdasági körülmények alapján vizsgálva a lehetőségeket, mindenekelőtt figyelembe veendő, hogy az 5 millió épületlégköbméter csupán a természetes évi szükségletet, illetve pótlást biztosította. A háborús beavatkozás következtében keletkezett károk ennek a hiánynak kb. 9—10-szeresét teszik ki. Más szóval: a békeévek teljesítményének éppen 20-szorosát kellene az elkövetkezendő 10 éven keresztül produkálni, hogy a hiány és az időközben felmerülő szükséglet fokozatosan egyensúlyba kerüljön. Megjegyzendő, hogy ez esetben még nincs figyelembe véve az a sok különböző hátráltató körülmény, amit az elpusztult, vagy sérült ipartelepek csökkent teljesítőképessége, szállítóeszközök, munkaerők hiánya stb. jelentenek. Ismét számokban kifejezve az országszerte sürgős, megoldásra váró feladatokat, kiderült, hogy épület-légköbméterenként 64 óra termelési időre van szükség, a mellékiparok betudásával. Ez évi 10 millió légköbméter teljesítmény mellett 200 munkanapot és napi 8 órai munkaidőt véve figyelembe, 400 000 főnyi munkássereg foglalkoztatását jelentené, kereken kétszeresét a háború előtti számnak. Anyagban kifejezve a végrehajtásra kerülő munkát, a beépített légköbméter 20%-át kell építési anyagnak tekinteni, ami kereken 2 millió légköbméter különböző építési anyagot jelent. Ez napi 20 000 köbméter építési anyag mozgatását tenné szükségessé, szállítóeszközökben a tekintélyes mennyi-
