Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Iratok

Fischer József elnök az Országos Építésügyi Tanácsot megalakultnak jelenti ki, és az ülést megnyitja. A jegyzőkönyv hitelesítésére Gács Lajos és Somogyi Miklós tanácstagokat kéri fel. Jegyzőkönyv — Budapest Főváros Levéltára, XIX. 2. a. 2. Újjáépítési Tanács jegyzőkönyvei. 1 A hivatkozott rendelkezés a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörét a későbbi NagyBudapest területére terjesztette ki. 2 Erről intézkedik a 4000/1945. OÉK sz. rendelet, mely a MK 98. sz.-ában, augusztus 9-én jelent meg, és a háború következtében megsérült épületekkel kapcsolatos, valamint az újjáépítés és városrendezés tervszerűségének biztosításához szükséges adatok kötelező bejelentéséről intézkedik. 3 Anyag, munkaerő, szállítási eszközök és hitel biztosításáról van szó. E tárgykörben az építésügyi kormánybiztos önállóan, az Újjáépítési Minisztérium közbenjárása nélkül nem képes eljárni. 4 Az anyagárak szabályozásáról szóló rendeleteit az Újjáépítési Minisztérium a MK-ben rendszeresen közzétette. 5 Mivel ilyen anyaggazdálkodási terv — az ahhoz szükséges adatok beérkezésének vontatott üteme miatt — nem készült, a kormánybiztos részben öntevékenyen, a tárcákkal való önálló kapcsolatteremtés útján, részben az Újjáépítési Minisztérium útján próbálta még ezt a feladatát teljesíteni. Hogy ez olykor milyen nehézségekbe ütközött, az kiolvasható a 27/a, jb, jc. sz. dokumentumokból. 35/b 1945. szeptember 27. FISCHER JÓZSEF BESZÁMOLÓJA AZ ORSZÁGOS ÉPÍTÉSÜGYI TANÁCS ÜLÉSÉN, AZ EDDIG VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL Amikor március hó 8-án a kormány országos újjáépítési kormánybiztossá kinevezett, a legerősebben sújtott és a legnagyobb problémát adó Budapesten ez volt a helyzet: romtenger, az ország többi részétől elszigetelt, minden belső közlekedési eszköztől megfosztott, valamennyi Duna-híd felrobbantása folytán kettészakadt város, a legelemibb életlehetőségekért küzködő, elgyötört lakosság, feldúlt ipar és kereskedelem, felbomlott helyi közigazgatás és távollévő kormány. Ilyen körülmények között kellett elsősorban felkészülnöm a romeltakarítás, a helyreállítás és az újjáépítés hármas feladatára, mégpedig két irányban: a legsürgősebben részletes helyzetfelvételt kellett megejtenem, ami ebben a pillanatban csak a műszaki társadalom önkéntes vállalkozásával volt lehetséges, és