Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

XI. A KÖZLEKEDÉSI ÁGAK TERVSZERŰ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK MEGTEREMTÉSE

állag az őszi megrakáshoz elegendő volt. Meg kell azonban említenünk, hogy az őszi forgalomra való felkészülés műhelyeink számára lökésszerű túlterhelést jelentett. Az 1950. évi járműjavítási teljesítményeket úgy kell kiszabni, hogy az év elejétől számított egyenletes munkáltatással az őszi forgalom kezdetére a szükséges üzemképes járműpark rendelkezésre álljon. Az üzemi teherkocsi állagot az 1950. évi őszi forgalomra 45 000 db-ra kívánjuk emelni.

7 Több vonalon rátértünk a távolsági trakcionális rendszerére. A trakcionálást az eddigi 100—120 km-ről felemeltük 200—250 km-re. Szeptember 1-től november 30-ig összesen 378 ilyen távolsági tehervonatot továbbítottunk. Ezzel a menettartamukat, a kocsifordulót, a mozdonyfordulót és a személyfordulót jelentékeny módon megjavítottuk. Az elért eredmény és a gyakorlati tapasztalat alapján ezt a rendszert a következő évi őszi forgalom idején is alkalmazni fogjuk. A folyó évi július hónapban mindössze 350 folytatólagos fékezésű vonat közlekedett. Ezt az őszi forgalomra annyira kiterjesztettük, hogy október havában már 2450 folytatólagos fékezésű vonatot indítottunk. Miután a folytatólagos fékkel közlekedő vonatoknál a biztonság fokozódik, a sebesség emelhető, s ezen kívül jelentékeny munkaerő takarítható meg, a jövő őszi forgalomban már az összes tehervonatok folytatólagos fékezését vettük tervbe. A raktárak betorlódásának megelőzése érdekében egyes állomásokon a leadási fekbéreket a díjszabásszerű fekbérek ötszörösére emeltük fel. Ezzel a fuvaroztató feleket fokozottabb mértékben serkentettük arra, hogy a küldeményeiket raktárainkból idejében elfuvarozzák. A darabáru forgalomra vonatkozó intézkedések a gyakorlatban beváltak és így azoknak a mutatkozó szükség szerinti alkalmazását a jövő évi őszi forgalomban is tervezzük. A folyamatos éjjel—nappali, vasárnap — ünnepnapi hat órai rakodási és elviteli határidőt szeptember 15-től december 15-ig terjedő időszakra 5 órára szállítottuk le. Kivételt állapítottunk meg 3 nap üzem (Csepel, Diósgyőr, Ózd) és a budapesti szabadkikötő részére. Az ez évi őszi forgalomban első ízben érvényesítettük azt a szempontot, hogy a vasút a kocsiálláspénzek felszámításánál figyelembe veszi a vonatforgalom által adott továbbítási lehetőségeket is. Az egyes iparvágányok helyzetét az éjjeli rakodás szempontjából külön vizsgálat tárgyává tettük és olyan esetekben, midőn az éjjeli rakodás, a vonatforgalmi helyzet miatt a kocsifordulót, amúgy sem javította, viszont az éjjeli rakodás az iparvágány-tulajdonos üzemére méltánytalan terheket rótt, az éjjeli rakodási kényszertől eltekintettünk. Általában az ezévi őszi csúcsforgalomnál érvényesült elsősorban az a kettős elv, hogy a kocsik be- és kirakását a lehetőségek határáig gyorsítani kell, kerülni kell azonban, hogy egyes üzemeknél ünköltség-többletek álljanak elő a gyors rakodás fokozása folytán anélkül, hogy a gyors rakodás a vonatforgalomra való figyelemmel a kocsiforduló gyorsítását is erdeményezné. Amellett tehát, hogy a vasút teljesítőképességének fokozását