Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

X. A LÉGI KÖZLEKEDÉS MEGINDULÁSA

Bebrits államtitkár 1946. október 12-én utasította a Légiközlekedési Főosztályt, hogy a legrövidebb időn belül dolgozzák ki az ágazat hároméves „államgazdasági'" tervét. Ebben — írta — nemcsak az újjáépítésnek, hanem az egész új létesítményeknek is szerepelniök kell. A munkára egy kisebb taglétszámú bizottság létesítését ajánlotta, a légiközlekedési szervek bevonásával (UMKL Közi. M. III. 1947-1411.). A dokumentum az előirányzatokat 1938-as pengőben adja meg, amelyeket később 1 : 4 arányban számítottak át forintra. A végleges terv 40 helyett 39 millió forint beruházását irányozta elő (19471 48-ban 9,3 millió Ft. 1948149-ben 12,7 millió Ft, 1949/50-ben pedig 17 milliót). (Magyarország hároméves terve Bp. 1947. 22. 1.). 1 Az üzemi és forgalmi épületek ideiglenes helyreállítását, a gurulópálya rendbehozását, iránymérők, adóberendezések felszerelését tervezték a biztonságos repülés és a viszonylagos kényelem érdekében. 1 A Ferihegyen 1948-ban 80 m szélességű és 1500 m hosszú beton fel- és leszállópálya építését tervezték, majd ezt 0022 m hosszúra meg akarták hosszabbítani. 1947-ben és 1948-ban tervezték az üzemközpont, a rádióközpont, a vakleszálláshoz tartozó épületek, gazdasági épületek és a forgalmi épület egy részének a felépítését és berendezését, hogy 1949. tavaszán a forgalom egy részét a ferihegyi repülőtér képes legyen lebonyolítani (Koós Imre i.m. 159. 1.). 160 Budapest, 1947. április 25. ELŐTERJESZTÉS A KÖZFORGALMI REPÜLŐTEREK VÉGLEGES RÁDIÓHÁLÓZATÁNAK KIÉPÍTÉSÉRE Budapesti és vidéki közforgalmi repülőtereinken a polgári repülőforgalom gyors megindítása földi rádió adóberendezések gyors beszerzését tette szükségessé. — A felszabadulás utáni ipari elesettségünkben, továbbá az ezt követő inflációs pénzügyi korszakban és a stabilizáció első hónapjaiban nem volt meg a módunk arra, hogy végleges rádióhálózatot építsünk ki. Ezért, főleg a rendelkezésre álló hitelhiány, anyaghiány, továbbá ipari lehetőségek hiánya miatt csupán ideiglenes jellegű rádió adóberendezéseket tudtunk beszerezni éspedig az adott piaci körülmények kihasználásával igen kedvező feltételek mellett. Az ideiglenes rádió adóhálózat kiépítése FUG 10-es részberendezések alkalmazásával volt megoldható, azoknak hálózati csatlakozásra való átalakításával. Az így olcsón felvásárolt FUG 10-es részberendezésekből ún. iker-adókat építettünk, mely két (1 rövid és 1 hosszúhullámú) hálózati csatlakozású 70 Wattos adóberendezésből állt. Egy komplett ikeradó (2 db) összes előállítási költsége: 15 000 Ft-t tett ki. Csupán ily körülmények tették lehetővé egy egészséges, hálózati táplálású (állandó jellegű) repülő rádióhálózat kiépítését az elmúlt időszakban, addig, amíg egy hosszú évekre szóló végleges rádióhálózat kiépítésére gondolhattunk. Az ipari viszonyok időközbeni rendeződése lehetővé teszi most, hogy a hároméves terv keretében végleges repülő rádióhálózatunk kiépítését vegyük tervbe.