Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

X. A LÉGI KÖZLEKEDÉS MEGINDULÁSA

a Vezérigazgató Úr és a III. Légiforgalmi Fó'osztály vezetője

3 között kötött szóbeli megállapodás értelmében a Vezérigazgató Úr szóbeli rendeletére foganatosítottuk a budaörsi, szombathelyi, debreceni, majd később a szegedi repülőterekre. A magyar és szovjet állam között kötött egyezmény 15. cikke alapján a MASZOVLET-nek jogában áll saját rádióállomásokat üzemben tartani.

4 Ezért kirendelt személyzetünk szolgálatilag a MASZOVLET-nek van alávetve és elvileg a költségeket a MASZOVLET a postának megtéríti. A III. Légiforgalmi Főosztály a személyzet kijelölését a 223111/1946. számú ügyiraton kérte,

5 a kijelölést, illetőleg a létszám megállapítását elintéztük és értesítettük a légiforgalmi főosztályt, hogy a kirendelendő posta személyzet jogviszonyára vonatkozó tárgyalásokat folyamatba helyeztük. Jelenleg még a budaörsi, szombathelyi, debreceni és szegedi rádióállomások postai állomásként szerepelnek a 7. ügyosztállyal történt megbeszélés alapján. A repülőterek rádió berendezésének helyrehozására és felszerelésére a III. főosztály a 244.157/1946. számú ügyiraton

5 kérte fel a postát és ezt a munkát azonnal megkezdve vált lehetővé a polgári repülőforgalom október 15-i megindulása. Ezeket a műszaki munkálatokat a Légiforgalmi Főosztály hitele terhére végezzük és a munkában résztvesz a III. Légiforgalmi Főosztály is. Elgondolásunk szerint a repülőforgalom megindításához egy olyan rádióhálózat kiépítését vettük tervbe, amely szerény műszaki adottságaink figyelembevételével a lehető legkevesebb személyzettel és a legegyszerűbben biztosította volna a repülőgépek irányítását és a repülő hírszolgálat lebonyolítását. Lehetővé kívántuk tenni, hogy a budaörsi repülőtéren — kivéve — az egészen rossz látási viszonyokat — „ZZ" eljárással biztosítsuk a repülőgépek vakleszállítását. Ezért a repülőforgalom megindítása előtt üzembehelyeztük a budaörsi iránymérőállomást. A rádióhálózatot középhullámon terveztük megépíteni, mivel a 900 méter hullámhosszon, működő hálózat a repülőterek egymásközötti hírszolgálat és a repülőgépek rádió irányításának lebonyolítására alkalmas lett volna. A középhullámú rádióhálózat ezen felül beleilleszkedett volna a szomszédos államok (Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia) rádió rendszerébe is és ezen felül, hogy a felettünk elrepülő román, jogoszláv és csehszlovák repülőjáratok repülőgépeit figyelemmel kísérve biztosítani tudtuk volna az összeütközési veszély elkerülését, a szomszédos államok iránymérő állomásai a MASZOVLET repülőgépeinek rádió irányításában is segítségünkre lettek volna. Ez a hálózat október 15-ére részben berendezéshiány, részben áramhiány miatt nem tudott kiépülni és ezért a forgalom rövidhullámon indult el. A budaörsi repülőtér azonban hosszú hullámon is tartott szolgálatot a légterünkben repülő idegen repülőgépek ellenőrzésére és azoknak időjárási és irányítási adatokkal való ellátására, valamint hiányos időjárási szolgálatunk részére a környező államok szomszédos repülőtereiről időjárási adatok beszerzésére. A budaörsi repülőtéren módunkban lett volna biztosítani a MASZOVLET gépeinek rossz időben való leszállítását „ZZ" eljárással, azonban a társaság repülőgépei nem rendelkeznek az irányításhoz szükséges középhullámú (900 méter) adóberen-