Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

X. A LÉGI KÖZLEKEDÉS MEGINDULÁSA

Fogalmazvány. - UMKL GF XII/4. 1946-5147. Az 1946. március 29-én megkötött magyar—szovjet légiforgalmi egyezményben a magyar fél kötelezettséget vállalt, hogy két fővárosi (Budaőrs, Ferihegy) és kilenc vidéki (Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba, Szeged, Pécs, Kaposvár, Szombathely, Győr) repülőteret apportként a MASZO VLET rendelkezésére bocsát és ezeket öt éven belül helyreállítja, biztosítva a repüléshez szükséges épületeket, felszereléseket. (UMKL Közi. M. III. 1946 — 27400.). A Közlekedésügyi Minisztérium Légiközlekedési Főosztálya haladéktalanul hozzákezdett e munkák pénzügyi és műszaki előkészítéséhez. A közölt „Költségelőirányzat'''' még a stabilizáció előtti két hónapban — 1946 június és július — hozzá kívánt kezdeni az újjáépítési munkákhoz. Ennek alapján a Minisztertanács 1946. júliusában 77 milliárd adópengő hitelt nyújtott a repülőterek ideiglenes helyreállításrára a minimális biztonsági feltételek megteremtése érdekében, de a helyreállítási és berendezési munkálatok ténylegesen 1946. augusztus 1. után kezdődtek meg, Az 1946—1947. évekre a polgári légiközlekedési célokra megszavazott állami költségvetés az alábbi tételeket irányozta elő. (UMKLGFXII14. 1946—5802. és Közi. M. III. 1948 -85867.). 1 1946. október 15-vel csak a Budapest—Debrecen és Budapest—Szeged járatok indultak meg, 1947. tavaszától pedig a pécsi és a győri, szombathelyi viszonylatokban indult meg a közlekedés, a többi tervezett útvonal (Békéscsaba, Kaposvár és a vidéki körjárat) nem valósult meg (UMKL Közi. M. III. 1948-85867.). 2 Az I. táblázat Ferihegy, Budaőrs, Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba, Szeged, Pécs, Kaposvár, Szombathely és Győr repülőterein 3 986 000 P földmunkát (tereprendezés, gyeptéglázás, romtakarítás) betonutak, gurulópályák, továbbá felvételi, gazdasági és lakóépületek, rádió, iránymérő és adcock házak helyreállítását és létesítését, illetve hangárok helyreállítását tervezte (az összeg felét — 1 972 000 P — Ferihegyre tervezték beruházni). A II. táblázat légibiztonsági elektromos és rádióberendezéseiről helyreállításokat terveztek (3 207 000 P, amelyből 1 566 000 P-vel Ferihegyi légikikötő hosszúhullámú adó- és vevő, ködleszálló, világító és jelzőberendezéseinek helyreállítását kezdték volna meg. A III. táblázat hangár és műhelyberendezésekre stb. 1 566 000 P-t — ebből 1 185 000 P-t Ferihegyen — irányzott elő. 3 A betonpálya építése csak a 3 éves terv keretében valósult, meg. 4 A kihagyott „Részletes lehívási tervezet" szerint az 1946. június—július hónapokra tervezett hitelösszeg 51 milliárd adó-pengőnek számított, az 1946—1947. évre előirányzott tétel pedig meghaladta volna a 24 millió forintot. 158 Budapest, 1946. november 29. A POST A VEZÉRIGAZGATÓSÁG RÁDIÓ MŰSZAKI CSOPORTJÁNAK JELENTÉSE A REPÜLŐTÉRI RÁDIÓSZOLGÁLAT HELYREÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS ELLÁTÁSÁRÓL Jelentés a Vezérigazgató Űr részére

1 Jelentem, hogy a polgári repülés f. évi október hó 15-i megindulása óta

2 a posta rádiótávírász és műszerész szakszemélyzete látja el a repüléssel kapcsolatos földi rádiószolgálatot. A szolgálat megindulásához szükséges személyzet kirendelését 45 625