Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

IX. A HAJÓZÁS HELYREÁLLÍTÁSA

foglal el, a terjedelmes fayance áruk viszont a legmagasabb fuvardíjat eredményezik. A forgalom rentabilitását tehát kedvezően befolyásolja a kis- és nagyterjedelmű áruknak helyes kombinációja, amely kedvező bevételi egységtételt eredményez. Az 1948-ban elért bevételi egységtétel 23,1 fillért. A fuvardíjak alakulása nagymértékben függ az illetékes kormányzati szervek támogatásától is. Oly intézkedések, amelyek a tekintetve jövő export és import szerveket arra kötelezik, hogy szállításaiknál társaságunk hajóit vegyék igénybe a legnagyobb mértékben elősegíthetik a bevételi egységtételeink előnyös alakulását és a hajótér gazdaságos kihasználását. 5. A SZÁLLÍTÁSRA JELENTKEZETT ÁRUK MENNYISÉGE: A szállításra jelentkező áruk általában, — főleg a forgalom erősödése idején —, hajóterünket nemcsak kitöltötték, hanem sok esetben túl is lépték. E körülmény tette szükségessé a charterolást.

3 Súlyosbította a helyzetet a dunai vízviszonyok kedvezőtlen változása, amely a folyamatos és rendszeres forgalmat időnként akadályozta, továbbá az, hogy az elszállítandó árumennyiségek sokszor olyan időpontban jelentkeztek, amikor torlódás következtében a rendelkezésre álló hajótér nem volt elégséges, máskor pedig a kínálat ép olyankor esett vissza, amikor felesleges hajótér állt rendelkezésre. E nehézségeknek a kiküszöbölését az előbbi pontban említett kormányrendelkezéseknek illetve ennek megfelelően a nemzeti vállalatok tevékenységének fokozatos kialakulása, megszilárdulása és a kölcsönös alkalmazkodás biztosítani fogja. 6. HAJÓINK MŰKÖDÉSÉT LEGJOBBAN BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK: a) Időjárás és vízállás: A forgalom kedvező körülmények között indult meg. A víziutak a rendkívüli enyhe időjárás következtében nem fagytak be, így a hajózás a téli idényben is fenntartható volt. A vízállás szeptember végéig kedvezően alakult, októbertől kezdődően azonban annyira leromlott, hogy a hajótér csak igen korlátolt mértékben volt kihasználható. Ebből következett, hogy Duna-tengerjáró hajóink csak augusztus végéig tudtak teljes rakománnyal Budapestig felhajózni, azt követőleg ezeket részben könnyíteni kellett, részben pedig a járatokat Brailáig kellett lerövidíteni. b) Az arab-zsidó háború: Zavarokat okoztak a forgalomban a palesztinai események is, amely a kölcsönös blokád által egyrészt lehetetlenné tette az izraeli kikötőkben hajóink rendes időtartamon belül való rakodását, másrészt pedig felforgatta menetidőnket azáltal, hogy egy és ugyanazon hajót nem küldhettünk Izraelbe és az arab kikötőkbe. Ez szükségessé tette, hogy már Budapestről közvetlenül Izraelbe külön járatot indítsunk, tekintet nélkül arra, hogy a rakűr megfelelően ki volt-e használva vagy nem. Ugyan-