Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

IX. A HAJÓZÁS HELYREÁLLÍTÁSA

III. HAJÓÉPÍTÉSEK Előirányzat: Új hajók építésére azért volt szükség, mert a háborús cselekmények következtében hiányok keletkeztek egyes speciális rendeltetésű hajókban. így szükség volt középméretű nyitott, ömlesztett anyagok szállítására alkalmas hajók építésére. Két típus építése vált szükségessé, a 400 tonnás dunai és 250 tonnás balatoni uszály. Az utóbbi különösen a Sió-csatorna megnyitása, de a már korábban jelentkező növekvő balatoni áruforgalom következtében vált szükségessé. A balatoni utasforgalom várható növekedésével szükségessé vált továbbá 3 utasszállító hajó újjáépítése is. A fenti indokok alapján a hároméves terv első évére megépítésre tervbevétetett 2 db 400 tonnás dunai uszályhajó, 3 db 250 tonnás balatoni uszályhajó és 2 vontató motorhajó, továbbá egy utasszállító motorhajó és egy utasszállító gőzhajó átépítése. Szükségessé vált továbbá a hajóépítési terv végrehajtásának megkönnyítésére, illetőleg gazdaságosabbá tételre különböző szerszámgépek beszerzése. Minthogy kellő kapacitás nem állt rendelkezésre más gyáraknál a hajóépítési programm első évi teljes végrehajtását a BHRT balatonfüredi hajógyára végezte, és így eme gépek a fenti vállalat részére nyertek beszerzést. A fenti hajóépítésekre és beszerzésekre 1 940 000 Ft nyert előirányzást, 5 uszályhajó, 2 motorhajó megépítésére és 7 ut. hajó átépítésére. Végrehajtás: A hajóépítési terv végrehajtója a Balatoni Hajózási Rt. balatonfüredi hajóépítő üzeme volt. Az előirányzattal szemben elkészítést nyert 1 db 400 tonnás vas uszályhajó 17%-ban, 1 db 240 tonnás uszályhajó 100%-ban és 2 db 240 tonnás vas uszály hajó 80%-ban, 2 db vontató motorhajó 100%-ban és 3 db utasszállító hajó építése 100%-ban, valamint beszerzést nyert 1 hegesztő berendezés és 2 szerszámgép. A fenti hajóépítésekre kiutalást nyert 1 650 000 Ft amelyből felhasználást nyert 1 348 000 Ft, míg a fennmaradó összeg a részben elkészült hajók építési költségeinek fedezésére szolgált. Az elért teljesítményt szembeállítva a tervezettel, a hajóépítési programm az első évben 70%-ban nyert megvalósítást. A program nem megfelelő teljesítésének oka elsősorban az volt, hogy az első tervév elején a hitelek elenyésző csekély részét lehetett csak hajóépítésre fordítani, minthogy elegendő hitel nem állott rendelkezésre. így a hajóépítéseknél csak az előkészületi munkákat lehetett beállítani, a vasanyag megrendelését pedig csak akkor lehetett eszközölni, amikor már biztosítva látszott a szükséges hitelkeret. így a 400 tonnás hajók építéséhez szükséges vas csak a márciustól kezdődő gyártási negyedbe nyerhetett beiktatást, az anyag leszállítása pedig csak nemrégiben nyert befejezést. A 250 tonnás uszályhajók részére az anyag bár rendelkezésre állt, a munkák mégis vontatottan haladtak. Ennek oka a balatonfüredi gyár szervezetlensége és a vállalatnál az év elején tapasztalt helytelen vezetés volt. A vállalat forgótőke hiányban szenved és ez a helyzet még mindig fennáll, és ezért kénytelen rövidebb lejáratú kisebb munkákat is vállalni, hogy az üzemének fenntar42* 579