Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

ennek jelentőségét, sem a közlekedésügy hároméves terveinek kidolgozását és végrehajtását. Ránki György monográfiája már feltárta a kérdés történetének fő vonalait.

136 Kötetünk a közlekedés egyes ágainak újjáépítésére a Közlekedésügyi Minisztérium főosztályai által kidolgozott tervjavaslatok eddig közzé nem tett anyagaival járul hozzá a hároméves terv történetének mélyebb megismeréséhez (ld. a 68, 84, 103, 124, 127, 146, 159. sz. dok.). A MÁV hároméves tervének első változatát az Igazgatóság már 1946. november 13-án elkészítette, de a 262,1 millió (1938-as) P összberuházás túlzottnak bizonyult, ezért csökkentett mértékű (185,7 millió P) új javaslat készült. A minisztérium Vasúti Műszaki Osztálya készítette el az őszi hónapokban a gazdasági vasutak hároméves tervjavaslatát is. A többi szakág tervének keletkezése pontosan nem ismert. Ezek a tervjavaslatok képezték egyúttal az MKP javaslatait is, amelyek 1946 végére általános keretekben elkészültek és Gerő Ernő a párt Politikai Akadémiáján 1946. december 20-án, mint az országépítő tervprogram közlekedési részét, átfogó adatokban nyilvánosságra hozta.

137 A tervjavaslatok általában dátum nélkül jelentek meg, de bizonyos, hogy közölt formájukban, 1938-as pengővel számolva, 1947. január közepére elkészültek. Az MKP és a közlekedésügyi Minisztérium által kidolgozott tervjavaslatok közül nem publikáljuk „A közlekedés újjáépítésének és fejlesztésének 3 éves tervét", amely valamennyi közlekedési ág adatait foglalja össze és Karczag Imre előadásaként jól hozzáférhető kiadása is van.

138 Az MKP hároméves terve a megnövekvő ipari és mezőgazdasági termelés elszállítására alkalmassá kívánta tenni a közlekedést, hogy elérje és egyes szakágakban (főként a vasútnál és a légiközlekedésnél) túl is szárnyalja az 1938-as teljesítményeket. A közlekedés hároméves tervének másik változatát az SZDP dolgozta ki és a párt XXXV. Kongresszusa február első napjaiban elfogadta (ld. a 163. sz. dok.). A két munkáspárt javaslatát február—március hónapokban egyeztető közlekedési albizottság a 164. sz. dok.-ban részletezett módon állapodott meg a beruházások előirányzataiban. Az MKP és SZDP közös terve a közlekedés fejlesztésére szánt állami beruházásokat három módon kívánta finanszírozni. A legnagyobb hányadot, 1586,2 millió Ft-ot közvetlenül a közlekedési tervcím szakágonként részletezett tervszámaira irányozták elő (MÁV 742,8 millió Ft, BSZKRT 192 millió Ft, hajózás 137,4 millió Ft, légiforgalom 144 millió Ft). Másrészt a bekötőutak építésére szánt 116 millió Ft-ot és a keskenynyomközű gazdasági vasutak beruházásaira tervezett 54 millió Ft-ot, valamint 183 millió Ft vízépítési előirányzatot a mezőgazdasági szektorokba sorolták azzal az indokkal, hogy a vidék infrastrukturális fejlesztése közvetve segíti a mezőgazdasági termelést. Végül egy esetleges külföldi kölcsön felvételétől függően 27,6 millió Ft hitelt viziutak építésére vettek tervbe, erre azonban mint ismeretes, nem került sor. Összeségében tehát — a postai beruházásokat figyelmen kívül hagyva — a közlekedés fejlesztésére állami fedezetből 1939,2 millió Ft, külföldi hitelből pedig 27,6 millió Ft-ot javasolt befektetni az MKP és az SZDP egyeztetett javaslata. A terv véglegesítésének útján a következő állomást a koalíció két polgári—paraszti párt-