Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

dődtek a vízmű, iránymérő ház, üzemi épület, utak építései és a tereprendezési, füvesítési munkák is.

129 Az elektromos berendezések létesítését 1947/48-as tervévben az erőműteleppel, a kábelhálózat, a rádióadó és iránymérő álllmás, illetve a repülőtéri rádió szerelésével kezdték meg (371 500 Ft) majd az öthónapos tervévben fokozottabban folytatták (1 205 000 Ft). A vidéki repülőterek közül Szombathelyen készült el elsőként az iránymérő adó (1948 őszén), majd ugyanitt műhelyt és garázst is létesítettek. Miskolcon és Győrött a forgalmi épületen, Szegeden egy lakóépületen dolgoztak a terv keretében. Ezen kívül Miskolcon és Pécsett tereprendezési munkák folytak, utóbbi helyen a „csonka tervévben" a rádióhálózat kiépítésén is munkálkodtak. Az első két tervévben ténylegesen az eredeti tervek némi módosításával az alábbi beruházásokat végezték a közforgalmú repülés fejlesztésére: 1947/48. 1948 Építések I. Ferihegy 6 594 700 Ft 13 332 000 Ft II. Budaörs 675 900 Ft 68 000 Ft III. Vidék 408 400 Ft 60 000 Ft Összesen 7 679 000 Ft. 13 460 000 Ft Elektromos I. Ferihegy 371 500 Ft 1 705 000 Ft berendezések II. Budaörs 835 000 Ft 250 000 Ft III. Vidék 393 500 Ft 310 000 Ft összesen 1 600 000 Ft. 2 265 000 Ft. Mindösszesen: 9 279 000 Ft 15 725 000 Ft

130 Összeségében tehát a légiforgalmi beruházásokra 1947/48-ban az előirányzott 9,3 millió Ft-nál kevesebbet (7,7 millió Ft) használtak fel, de ez az összeg megegyezett az OT által az első tervévre lebontott eredeti hitelkerettel, módosítást csak bizonyos átcsoportosítás képezett. A Ferihegyi repülőtér nagyszabású munkálatai, a magyar—szovjet kormányegyezményben vállalt öt éven belül befejeződtek, és 1950. május 7-én megnyílt Magyarország legnagyobb, korszerű légikikötője.

131 A közlekedési ágak tervszerű együttműködésének megteremtése A korszerű közlekedési ágak kialakulásuk időszakától fogva egymás mellett, együttműködve bonyolítják le a személy- és áruszállítást. Az egyes ágak működésének technikai feltételei eltérnek egymástól, így egy meghatározott szállítási feladat ellátására többé vagy kevésbé alkalmasak. A vasút, a hajózás, majd a XX. században a gépjárművek és a repülőgépek így szükségszerűen munkamegosztásban tevé-