Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

VI. A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE

A felfüggesztés a lánccsapok végeire húzott fülecsek közvetítésével T keresztmetszetű hengerelt szelvényekből gyártott függesztő rúdpár útján történik. A rúdpárt alant egy vízszintes tartó köti össze, amelynek közepén hegesztett szerkezetű persely készül a függesztő csap befogadására. A csap felső részén csavarmenettel van ellátva, a rögzítő anyag számára, alső részén pedig füleccsé van megdolgozva, amely a kereszttartó gerinclemezének két oldalán szegecselt lemezpár közé nyúlik, hogy egy csuklós mozgást megengedő csap közvetítésével a lemezpárnál fogva a kereszttartót függve tartsa. A kereszttartó ezen felfüggesztését közvetítő része a merevítő tartó oszlopaiba szegecselve tulajdonképpen a merevítő tartó alkotó részét képezik. A merevítő tartók ikertartók, amelynek mindegyike két-két egyfalú szelvényre szerkesztett András-kereszt rácsozatú rácsos gerenda. Kiképzésében teljesen azonos a régi merevítő tartókkal. A merevítő tartók illesztése minden harmadik, keresztben van elhelyezve, tehát a szélső nyílások merevítő tartóin általában 10,66 m, a középső nyílás merevítő tartóin 10,89 m. A merevítő tartó mozgó sarui a pilléreken vannak elhelyezve és szerkezetüknél fogva lefelé ható reakciók felvételére is képesek. A szélső nyílások merevítő tartóinak fix sarui a hídfőkön vannak elhelyezve. Szerkezete: a láncokat tartó saruk alsó öntvényéhez rögzített fix csukló, amely tehát lefelé ható rekació felvételére is alkalmas. A középnyílás merevítő tartójának fix pontja a közepén van, ahol a láncokhoz van rögzítve. A híd alsó szélráccsal van ellátva. E szélrács alsó öveit a merevítőtartók alsó övei, rácsrúdjait pedig halhas alakra széthúzott U-vaspárak alkotják. A szélrács Andráskereszt rácsozású. 5. A híd pályaszerkezete és pályaburkolata. 6. A híd szélessége, pályabeosztása, víztelenítése. Mederpillérek ezzel kapcsolatos átalakítása. A kocsipálya szélessége a régi híd szélességével megegyezően 6,45 m. Középtől kétfelé 2% kereszt esése van. A kerékvetők magassága 18 cm. A kerékvető járda szélessége 43 cm és a kocsipálya felé 2% eséssel bír. A gyalogjáró szélessége szintén azonos a régivel: 2,2 m és a korlátok felé 1,8% kereszteséssel bírnak, í A híd pálya és a gyalogjárók víztelenítése mindkét oldalon a kerékvetőkben illetőleg a korlát alatti zsámolyban 14 m-ként elhelyezett víznyelők útján történik. Miután a 6,45 m széles kocsipálya csak két nyomú közlekedésre alkalmas, tanulmány tárgyává tettük, hogy nem lehetne-e legalább 10, vagy 12 m-re kiszélesítve a hidat négynyomú közlekedésre alkalmassá tenni. Ennek azonban mind a vasszerkezetben, mind a mederpilléreknél leküzdhetetlen akadályai vannak. Miután a lánckamrák megmaradt alépítménye és maguk a mederpillérek is a lánc helyét megváltoztatni nem engedik, s ezáltal a merevítő tartók síkja is adva van, bármilyen kiszélesítés csak két oldalt konzolosan volna elképzelhető. A konzolos kiszélesítést viszont csak jóval erősebb láncok és magasabb merevítő tartók bírnák el, ami a régi