Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)
V. A GAZDASÁGI VASUTAK HELYREÁLLÍTÁSA
84 Budapest, 1947. január n.n. A KESKENY NYOMKÖZŰ SAJÁT HASZNÁLATÚ VASUTAK HÁROMÉVES TERVE A háborús pusztítások során a saját használatú keskeny nyomközű vasutak közül leginkább a gazdasági vasutak rongálódtak, illetve semmisültek meg, mert ezek annak idején túlnyomólag a nagybirtokokon létesültek s a legnehezebb időkben gazdátlanok voltak. A földreform intézkedései folytán földhöz juttatott parasztság megerősödésének első feltétele, hogy termeivényeit gazdaságosan tudja szállítani. Mivel az alsóbbrendű közúti hálózat olyan karbahelyezése, hogy a kívánalmaknak minden időben megfeleljen, nehezen oldható meg, kívánatos, hogy a közutakat pótló kisebb anyagi eszközökkel és gyorsabban is helyreállítható kisvasutak építtessenek újjá. Ezen kérdés megoldásának fontosságát még jobban hangsúlyozza az a tény, hogy igaerő és traktorállományunk is súlyos károkat szenvedett. Természetüknél és az adott helyzetnél fogva ezek is olyan hiányok, melyek rövid idő alatt nem pótolhatók. Az a mélyreható szerkezeti eltolódás, ami a földtulajdon terén bekövetkezett, természetesen a mezőgazdasági üzem lebonyolításában is nagy változásokat okozott. Más irányú és mértékű szállítási igények és feladatok merültek fel. Ezeknek a régi hálózat már megfelelni nem tud. Ezért az újjáépítés nem szorítkozhat pusztán a régi állag megóvására és helyreállítására, hanem a megváltozott viszonyoknak megfelelően ahol az szükséges, új kiegészítő vonalrészek építésével, illetőleg jelentőségüket vesztett vonalrészek, esetleg egész vonalak megszüntetésével is nagyobb gazdasági egységeken belül, egységes vonalhálózat létrehozása, egységes üzemvezetés a cél. Meg kell ragadni ezt az alkalmat arra is, hogy a fenntartás, üzem és vezetés racionálisabbá tétele végett a kisvasúti űr- és rakszelvény a felépítmény, jármű és nyomköz méreteket a Szabványügyi Intézet párhuzamos munkájával szabványosítsák és egységesítsék a lehető legmesszebbmenőén. 1 Közel egyforma méreteket a gyakoribb méretre hozni, szórványosan előforduló méreteket pedig teljesen kiküszöbölni most lehetséges, aránylag legkisebb költséggel. A felépítményi anyagok és járművek készítésével foglalkozó üzemek megfelelő utasítással és szabványokkal látandók el. I. A SZÜKSÉGES HITELÖSSZEG MEGÁLLAPÍTÁSA Pontos adatok hiányában az ország területén lévő keskenynyomközű vasutak hossza mintegy 6000 km-re tehető. Ezen mennyiségből a mezőgazdasági vasutak hossza 2500 vágánykilométerre becsülhető. 2 A keskeny nyomközű vasúthálózat a gépierejű, továbbá kézi, illetve lóüzemű vasutak között megközelítően fele-fele arányban oszlik meg. Mivel a bánya, ipar, sőt legnagyobb részt az erdei vasutak helyreállítása is megtörténtnek tekinthető, s az ezeken végrehajtandó további munkák az egyes üzemek