Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

III.AVASUTAK A STABILIZÁCIÓ IDEJÉN

11. CSALÁDI PÓTLÉK A felszabadulást megelőző időben családi pótlékban csak a kinevezett, vagy rendszeresített alkalmazottak és a nyugdíjasok részesültek, éspedig a tisztviselők: a gyermek 24., segédtisztek, a gyermek 20. és az altisztek a gyermek 16. életévének betöltéséig. Családi pótlék járt az alkalmazottal, vagy nyugdíjassal közös háztartásban élő törvényes feleség után is. A családi pótlék összege szempontjából az alkalmazottak és nyugdíjasok négy csoportba voltak beosztva, úgy hogy az 1. csoportba sorolt tisztviselők kapták a legmagasabb összeget, míg a 4. csoportba sorolt altiszti teendőkben foglalkoztatott napibéresek a legkisebb összegű családi pótlékban részesültek. A családi pótlék összege a gyermekek számának arányában minden csoportban fokozatosan emelkedett. A munkások és nyugbéresek ekkor még családi pótlékot nem kaptak. A családi pótlék rendszerében változást a 2500/1945. MEsz. rendelet hozott.

9 Ez a rendelet a kinevezett alkalmazottak, illetve a nyugdíjasok között a gyermekek korhatára tekintetében felállított különbségeket megszüntette, úgy hogy 1945. évi április hó 1-től fogva minden egyes kinevezett vagy nyugdíjas egyformán a gyermek 18. életévének betöltéséig kapja a családi pótlékot. A 2500/1945. MEsz. rendelet nemcsak a gyermek korhatára szempontjából egységesítette a családi pótlékot, hanem a gyermekek számára tekintet nélkül a családi pótlék összege szempontjából is. A törvényes házastárs után természetesen továbbra is jár a családi pótlék. Lényeges fejlődést jelentett a 11.290/1945. MEsz. rendelet,

10 amely lehetővé tette, hogy a magyar államvasutaknál alkalmazott órabéres munkások is ugyanúgy és ugyanolyan mértékben részesülhessenek családi pótlékban, mint a kinevezett alkalmazottak. Ugyanilyen rendelkezést tartalmazott az 57.130/1945. II./l.KKMsz. rendelettel jóváhagyott államvasúti kollektív szerződés is. Ennek a rendelkezésnek az alapján mintegy 30 000 államvasúti órabéres munkás részesülhetett családi pótlékban. A nyugbéresek egyelőre még nem kaptak családi pótlékot. További nagy lépést jelentett a szociális gondoskodás terén az 1946. évi december hó 1-évek életbeléptetett 8430/1946. MEsz. rendelet, amely az államvasúti munkások kinevezésével egyidejűleg a nyugbéresek helyzetét lényegesen javította azzal, hogy a kisebb ellátást biztosító nyugbérpénztár intézményét megszüntette, a nyugbéreseket a nyugdíjintézet tagjaivá tette és ezzel részükre is biztosította a családi pótlékot, így a volt 12 000 nyugbéres és nyugbéres Özvegye került kedvezőbb anyagi viszonyok közé azzal, hogy a magasabb ellátást nyújtó gyugdíjintézet tagja lett és családi pótlékban is részesül. Az alkalmazottak, illetve nyugdíjasok gyermekei továbbtanulásának megkönnyítését szolgálja a tanulmányi családi pótlék. A tanulmányokat folytató korhatárt betöltött gyermek után legfeljebb 24. életévének betöltéséig megfelelő tanulmányi eredmény esetén családi pótlék engedélyezhető.