Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

III.AVASUTAK A STABILIZÁCIÓ IDEJÉN

A tanulmányi családi pótlékot a tanulmányokat kiváló tanulmányi eredménnyel folytató gyermek után az 1912. évi XXXV. t.c. 8. §-a

n rendszeresítette. A 7200/1925. MEsz. rendelet

12 szerint kiváló tanulmányi eredménynek azt kellett tekinteni, ha az alsó vagy középfokú iskolát (elemi, polgári, gimnáziumot, kereskedelmi iskolát) végző" gyermek az iskolai bizonyítványban osztályzatot nyert összes tantárgyaknak legalább a feléből a legjobb, jeles osztályzatot kapta, a főiskolát (egyetemet) végző gyermeknél pedig azt, ha a gyermek a vizsgatárgyakból a kellő időben — bármilyen eredménnyel — kollokvált, illetőleg, ha a tanulmányi szabályzatban előírt időben a kötelező vizsgákat (alapvizsgát, szigorlatot) bármilyen eredménnyel letette. A kiváló tanulmányi eredményt félévenként kellett igazolni. A 2500/1945. MEsz. rendelet a tanulmányi családi pótlékra vonatkozó fenti szabályokat változatlanul fenntartotta, azonban lényeges változást hozott ezen a téren az 1946. évi november hó 22-én életbelépett 23.300/1946. MEsz. rendelet,

13 amely lényegesen enyhítette a tanulmányi családi pótlék engedélyezésének előfeltételét képező követelményeket, amikor kimondta, hogy a tanulmányokat folytató 18. életévet betöltött gyermek után legfeljebb 24. életévének betöltéséig családi pótlék már akkor is engedélyezhető, ha az alsófokú, középfokú, főiskolát, illetőleg egyetemet végző gyermek a tanulmányokat legalább olyan eredménnyel folytatja, hogy a megszabott tanulmányi időszaknak, vagy vizsgálatnak teljes megismétlésére nem utasítják. A tanulmányi eredményt most már csak a főiskolát, vagy egyetemet végző gyermeknél kell félévenként igazolni, míg az alsó, vagy középfokú iskolát végző gyermeknél csak évenként egy ízben, október hó folyamán. Ez a rendelkezés az alkalmazottaknak igen nagy tömegét érintette kedvezően, mert igen nagy azoknak az alkalmazottaknak és nyugdíjasoknak a száma, akiknek gyermekei nem tudnak a tantárgyaknak legalább a feléből jeles osztályzatot kiérdemelni. Szembetűnő ez a különbség akkor, ha meggondoljuk, hogy a 23.300/1946. MEsz. rendelet életbelépése előtt a gyermek abban az esetben, ha általános jó eredményt fel is tudott mutatni, mert a tantárgyaknak legalább feléből nem kapott jeles osztályzatot, családi pótlékban már nem részesülhetett. A tanulmányi családi pótlékra vonatkozó szabályok fent ismertetett enyhítésének az alkalmazottakra nézve kedvező jelentőségét fokozza még az a körülmény is, hogy az érdekelt alkalmazott a családi pótlékban részesülő családtagja után 15 forint lakbérsegélyben is részesül, ami a családi pótlék összegével együtt havi 33 forintot jelent, aminek különösen a kis fizetésű alkalmazottaknál igen nagy jelentősége van. 12. EGYÉB SZOCIÁLIS INTÉZKEDÉSEK A vasutas dolgozók szociális helyzetének és kulturális színvonalának emelése érdekében a felszabadulás után a Szociális és Kulturális segélyalap létesült. A segélyalap feladata elsősorban az volt, hogy a trianoni határokon túlról kiutasított alkalmazottak azonnali támogatásban részesüljenek. Ezen túlmenően feladata az alapnak, a demokratikus világszemléletnek és szociális gondoskodásnak meg22 257