Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)
III.AVASUTAK A STABILIZÁCIÓ IDEJÉN
Az igazgatóság főorvosi hivatala már 1945. év tavaszán megkezdte a MÁV alkalmazottakfertőzőbetegségekelleni védőoltását. Kiépítette a MÁV fertőtlenítő és féregtelenítő szervezetét, úgyhogy ma mintegy 60 tagú képzett egészségőr látja el az ország különböző vasúti gócpontjain a vasúti személyzet, a gördülőanyag és a szolgálati helyiségek fertőtlenítését és féregtelenítését. A járványvédelmi szerv keretében jelenleg egy fertőtlenítő vonat, 2 hatalmas fertőtlenítő intézet, 14 fertőtlenítő járőr, és 4 szakképzett egészségőr működik az ország különböző részein. Fontos és eredményes kísérleteket végzett az igazgatóság főorvosi hivatala laboratóriumában a féregtelenítés és az ezzel járó járvány veszedelem leküzdése érdekében is. 10. BALESETKÁRTALANÍTÁS A vasúti balesetkártalanítás célja a vasúti szolgálatuk teljesítése közben balesetet szenvedett alkalmazottaknak, illetőleg azok hátramaradottainak járadékban részesítésére. A felszabadulás után igen nagy jelentőségű intézkedés volt a baleseti járadékban részesülők részére gyermeknevelési pótlék helyett a nagyobb összeget kitevő családi pótlék folyósítása. Ezzel az intézkedéssel megszűnt az a különbség, amely az egyes alkalmazottak, illetőleg a baleseti járadékosok és a tényleges szolgálatot teljesítő alkalmazottak között a múltban fennállott. Jelentős eredményt jelentett az államvasúti alkalmazottak új üzemi jutalék szabályzatának az a rendelkezése is, amely kivételes elbánást biztosított a baleseti sérültek részére akkor, amikor kimondotta, hogy az üzemi balesetet szenvedett alkalmazottak az üzemi jutalékot a baleseti sérülésből származott betegségük tartamára teljes összegben megkapják. Ugyanilyen szociális intézkedést jelent a már többször hivatkozott 8430/1946. MEsz. rendeletnek az az intézkedése is, hogy ha a baleseti sérült sérülése következtében eddigi munkakörét ellátni nem tudja és más munkakörben nyer beosztást, az automatikus előléptetésnél a balesetkori munkaköri csoportjának kedvezőbb várakozási idejét új beosztásában továbbra is megtartja. A most lezajlott világháború járadékosaink közül többeket ismeretlen helyre sodort. A deportáltak, eltűntek, hadifogságba kerültek hozzátartozói részére átmenetileg azt a járadékot folyósítjuk, amely a törvény értelmében a járadékost illetné meg. Alkalmazottaink körében a harci eszközök igen sok halálos és súlyosan sérült áldozatot követeltek. A mértékadó 1927. évi XXI. t.c. értelmében 8 az ilyen baleseteket üzemi balesetnek nem ismerhettük volna el, azonban szociális meggondolástól vezettetve ezeket a baleseteket úgy tekintettük, mint az üzemi baleseteket és a sérültet, valamint halálos baleset esetén a sérült hátrahagyott hozzátartozóit a törvény szerinti kártalanításban részesítettük, és biztosítottuk számukra mindazokat az anyagi előnyöket és juttatásokat, amelyek a kártalanításra igényjogosultakat általában megilletik. A baleseti kártalanításban részesülő baleseti sérültek statisztikáját a jelen tanulmányhoz mellékelt kimutatás tartalmazza.
