Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

III.AVASUTAK A STABILIZÁCIÓ IDEJÉN

újabb büntetési nemeket vesz fel, és a régi büntetési nemek alkalmazását fokozatok megállapításával, igazságosabbá teszi. Az új büntetés így a tervezet szerint a legfeljebb 30 napig tartó alacsonyabb munkakörben való foglalkoztatás, és a rangsorban legfeljebb 3 fizetési fokozattal történő visszavetés. A büntetésből történt áthelyezést az új tervezet szerint lakóhely változással és lakóhely változás nélkül lehet kiszabni. Kiszabható új büntetési nem a kényszernyugdíjazás, és az ellátásra jogosultak ellátási igényének meghagyása mellett történő elbocsátás. A fegyelmi büntetéssel büntetendő szolgálati vétségek közül az új tervezet szerint elmarad a tömeges munkabeszüntetés (sztrájk) vagy a szolgálatnak tömegesen jelentkező lanyha teljesítése (passzív rezisztencia). Az alkalmazott szolgálattól felfüggesztésének időtartamát a tervezet 6 hónapra korlátozza, kivéve azt az esetet, ha az I. fokú fegyelmi bíróság már elbocsátó határozatot hozott. A fegyelmi bíróságok határozatuk meghozatalánál nincsenek a tervezet szerint kötve az esetleges büntetőbírósági eljárás jogerős befejezéséhez, és annak bevárása nélkül is határozhatnak, akkor is, ha az elbocsátásnál kisebb büntetéssel sújtják is az alkalmazottat. 2. VASUTAS SZAKSZERVEZET A felszabadulást követően 1945. évben alakult a vasúti alkalmazottak érdekeit védő érdekképviselet, a Magyar Vasutasok és Hajósok Országos Szabad Szakszervezete. A Szakszervezet alapszabályai szerinti működésének célja a népi demokratikus Magyarország újjáépítése, a termelés tervszerűvé tételének fokozása, és ellenőrzése. Célja továbbá a tagjainak anyagi és szakmai érdekeit megóvni, munkabér, munkaviszony, és általában a gazdasági helyzet javítására irányuló törekvéseket előmozdítani és irányítani, valamint a tagok között az összetartozandóságot fejleszteni. Ezeknek a céloknak a megvalósítására a Szakszervezet betegségi, üdülési, temetkezési, munkanélküli, és a közgyűlés által megállapított rendkívüli segélyekben részesíti tagjait, őket kedvezőbb munkafeltételek elérésében, vagy ezek megóvásában anyagilag is támogatja, s az általános munkaviszonyoknak visszásságait a törvényhozás és az illetékes hatósághoz intézett beadványában feltárja. A Szakszervezet képviseli tagjainak gazdasági, szociális és kulturális érdekeit. A szociálpolitikai törvényekben megjelölt bizottságokban, a munkáltatók érdekképviseleténél, egyes munkáltatóknál egyezkedik, megállapodásokat létesít, és a tagok kedvezőbb munkafeltételeinek elősegítését célzó intézkedéseket tesz. Munkanélküli tagjait munkába közvetíti. Statisztikákat vezet tagjainak élet- és kereseti viszonyairól, tagjainak díjtalan jogvédelmet nyújt, tudományos, és gyakorlati előadásokat, felolvasásokat és vitákat rendez, taggyűléseket, nyilvános szakmai gyűléseket és értekezleteket tart. Tagjai kulturális szükségletének kielégítésére könyvtárakat létesít és tart fenn, mulatságokat, tanfolyamokat és kulturális összejöveteleket, kirándulásokat rendez, általában elősegíti a szórakoztató társas életet. Tagjai sportolási igényeinek kielégítésére sportszerveket, sportpályákat és gyakorló tereket létesít, és összeköttetést vesz fel a hasonló, vagy rokoncélokat szolgáló egyesületekkel.