Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

III.AVASUTAK A STABILIZÁCIÓ IDEJÉN

erre a nagymértékben káros jelenségre, s ettől kezdve mind energikusabban szerveztük meg a szénfogyasztás ilyen rohamos emelkedésének mérséklésére irányuló küzdelmünket. Ez év folyamán a fajlagos szénfogyasztást sikerült nagy mértékben lecsökkenteni. A fajlagos szénfogyasztás február hóban 23,75 kg volt. Ez az érték május hóban 16,84, június hóban 15,39, július hóban 15,30 kg-ra csökkent. Noha a fajlagos szénfogyasztás csökkentése február hóról július hóra igen jelentős, 35%-os mégis a július havi 15,30 kg-os érték a háború előtti viszonyokhoz képest magas. (1938. július hóban 10,29 volt a havi átlag.) Ez a nagy fajlagos fogyasztás azonban bizonyos mértékig csak látszólagos, mert a különböző szenek fűtőértékének átszámítása a régi kalória adatokkal történik. A hazai szenek minősége (fűtőértéke) azonban nagy mértékben leromlott, a végleges kalórimetrálási adatok pedig még nincsenek meg, s így nem a tényleges, hanem annál magasabb fűtőértékkel történik a szenek szabványszénre való átszámítása. Ezen felül még igen sok külföldi mozdony jár vonalainkon, melyek fogyasztása, miután azok nem hazai szenekre vannak szerkesztve, aránytalanul nagy és így rontja szénfogyasztási átlagunkat. A szénfogyasztás csökkentésére megtett intézkedéseink eredményességét bizonyítja az, hogy egyrészt sokkal kedvezőtlenebb viszonyok között sem értük el sem az 1919—20., sem az 1920—21. évi átlag magasságát, másrészt fajlagos szénfogyasztásunk ez idő szerint annyira javuló irányzatot mutat, hogy — különösen a szénjutalék bevezetésével kapcsolatban — az évi átlag remélhetőleg 17,61 kg-nál is alacsonyabbra fog lecsökkenni. Bár annak kimutatása, hogy a fajlagos szénfogyasztás csökkenéséből mennyi írható az időjárás javulásának (kb. május hó végéig) és mennyi megtett intézkedéseink javára, nagy nehézségbe ütközik, mégis az első világháború utáni viszonyokkal való egybevetés alapján a szénfogyasztás csökkenésének becslésünk szerint legalábbis 20%-át eredményezték az erre irányuló intézkedéseink. Az ebből származó megtakarítást február hótól július hóig bezárólag 9572 tonna szenet jelent, melynek értéke 717 900 forint.

1 b) Mozdonyszolgálat képtelenségek. A mozdonyok fekvemaradásának száma március hóról július hóra 54%-kal csökkent. Ez egy hónap alatt 55 mozdonyszolgálatképtelenséggel jelent kevesebbet. Egy szolgálatképtelenséget a szegélymenetek és egyéb költségek beszámításával átlagosan 600 forinttal véve számításba, az ezen a réven elért megtakarítás március hótól július hóig 33 000 forint. c) Az árubiztonság fokozása. Az árudézsmálások folytán bejelentett áruhiány 1946. januárjában 7085 db volt, mely szám július hóban már 363-ra csökkent. A csökkentés tehát 95%-os. Ez a szám a szállítmányok biztonsága érdekében bevezetett intézkedéseinknek és a közállapotok javulásának eredményét mutatja. d) Létszámcsökkentés. A B-listázással kapcsolatos létszámcsökkentés végleges adatai még nem állanak rendelkezésünkre,

2 így az e réven várható megtakarítások összegét még nem tudjuk kimutatni. A pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében azonban, már a B listázás előtt is végrehajtottunk kisebb létszámcsökkentést. A felszabadulás után a ténylegesen foglalkoztatott kinevezett (A. B. C. tábl.) alkalmazot-