Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

III.AVASUTAK A STABILIZÁCIÓ IDEJÉN

A vonatforgalom nagymértékű gyorsítását, biztosságának fokozását, továbbá a személyzettel való takarékoskodást érhetjük el a tehervonat folytatólagos fék bevezetésével. A már beszerzett folytatólagos fékberendezéseket mielőbb fel kell szerelni és fokozatosan az egész teher járómű parkunkat el kell létni ilyen berendezéssel. Ennek az intézkedésnek szociális jelentőségét is megfelelően kell mérlegelni, mert a vasúti üzemnél egyik legnehezebb, az emberi szervezetet az időjárás viszontagságainak legkíméletlenebbül kitevő szolgálatot, a vonatfékezői szolgálatot is nagymértékben csökkenti. A biztosító berendezések minél szélesebbkörű alkalmazása és továbbfejlesztése is legfontosabb teendők közé tartozik a már ismertetett okoknál fogva. Igen gyenge áruforgalmú állomásokat, ott, ahol a közúti viszonyok ezt megengedik, továbbá ha az állomásra üzemi szempontból (pl. vonat találkozás) nincs szükség, fel lehetne hagyni és a forgalmat a MATEOSZ esetleg MÁVAUT bevonásával lehetne ellátni. Teljesen jelentéktelen forgalmú helyen ügynökségek felállítása jöhetne szóba, amelyeknél az elszámolási teendőket és esetleg a vonatforgalom szabályozását a szomszédos állomások végzik. Az ügynökségek ténykedése csak a jegykiadásra és a szomszéd állomás távbeszélői értesítésére szorítkoznék. Ilyen ügynökségi szolgálattal a múltban már kísérleteztünk, de a közbejött háború miatt ezt továbbfejleszteni nem tudtuk. 3. Üzemanyag gazdálkodás A nagymértékű fajlagos szénfogyasztás a középállapotok és a vasút általános leromlásával párhuzamosan beállott jelenség. A fajlagos szénfogyasztás megjavítása tehát a legszorosabban összefügg elsősorban a közállapotok rendezésével, továbbá a vasút újjáépítésével. A százelegytonna km-kénti szabványszénfogyasztásunk 1945ben túlságosan megnövekedett annak ellenére, hogy a szénfogyasztást kedvezően befolyásoló átlagos vonatterhelés lényegesen megnövekedett. Pl. 1945. év novemberében a terhelés 488 tonna volt, szemben az 1937. évi november havi 320 tonna átlaggal. A túlságosan nagy fajlagos szénfogyasztás okai: 1. a megfelelő szénkeverék képzésének nehézségei a szénkészlet gyakorlatilag vett teljes hiánya miatt; 2. a szén minőségének romlása az 1937. évi kaloriametrálás adataihoz képest, (ami az eddigi megállapítások szerint mintegy 10%-ot tesz ki), 3. a mozdonyok kifogástalan karbantartásának nehézségei, 4. az idegen, nem a magyar szénfajtákra épült mozdonyok nagy fogyasztása, 5. a hosszadalmas vonatácsorgások, 6. a bányákban a mérlegelés akadályai hídmérleg hiány miatt, 7. a szénnek üzemi célokon kívül más (hivatal fűtési, műhelyi stb.) célokra való felhasználása és a vontatás terhére való elszámolása, 8. rossz minőségű csapágykenőolaj használata a mozdonyoknál és kocsiknál, 9. végül a vagyonbizonytalanság, a szén jogtalan eltulajdonítása. 16 161