Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)
II. ARCCAL A VASÚT FELÉ!
Budapesten át történő fuvarozások tehát egyelőre nem lehetségesek. III. Teherdarabáruként: só, gyufa, gyertya, szappan, mosópor, dohány- és dohánygyártmányok, rézgálic és permetezéshez használt anyagok, nyers és kikészített bőr, cipőgyártáshoz szükséges kellékek, kész cipők és bakancsok, népruházati cikkek, textiláruk, ásványolaj és valamennyi terméke, bitumen, kátrány, enyv, gázok és szénsav palackokban, karbid, gipsz, táblaüveg, üvegesragacs, gyapjú, cellulose, gumiabroncs, motoralkatrészek, mezőgazdasági gépek és géprészek, patkóvas és kocsivasaláshoz szükséges anyagok, mezőgazdasági szerszámok és eszközök fából és vasból, koporsók, íves vagy rotációs nyomópapír, magánfelek kocsitakaró ponyvái, valamint a II. és III. pontban felsorolt küldemények visszatérő vagy megtöltés céljából feladott üres göngyölegei. A Budapestre rendelt teherdarabáru küldemények csak Budapest Nyugati pu. állomásra vehetők fel, a Budapestről kiinduló teherdarabáru küldemények pedig csak Budapest Nyugati pu. állomáson adhatók fel vasúti fuvarozásra. A darabáru küldeményeket továbbító vonatokat biztosító katonai kísérettel kell ellátni. IV. Kocsirakományú küldemények a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium által a MÁV Igazgatóságának központi kocsiintézőségéhez továbbított rendelkezések alapján az esetenként kiadott engedéllyel vehetők csak fel vasúti fuvarozásra. A fuvaroztató feleknek tehát ilyen irányú kérelmeikkel az illetékes minisztériumokhoz kell fordulniok, melyek azokat a KKM-hez továbbítják. Felhívjuk az Üzletvezetőséget, hogy a mai, igen nehéz helyzetre tekintettel az áruforgalom megindulásánál kövessen el mindent, hogy a kezdeti nehézségek mielőbb kiküszöbölhetők legyenek és a gazdasági élet az áruk rendszeres fuvarozásával az ország újjáépítése terén intézetünktől hathatós támogatásban részesüljön. Fogalmazvány. - MÁV lg. 1945-8872. Az államvasutak 1945. első hónapjaiban részben a nagyfokú károsodás, részben a hadiforgalmi igénybevétel miatt nem vállalt „polgári'''' poggyász és áruforgalmat, ehhez nem voltak meg a biztonsági feltételek sem. A vasút ezen alapvető szolgáltatásának a felvételére Bebrits Lajos miniszteri osztályfőnök a MÁV 1945. június 11-én tartott üzletigazgatói értekezletén adott utasítást. A későbbi hónapokban a forgalmat további vonalakon is felvették, így a KKM 1945. július 19-én engedélyezte a Budapest—Szob, Budapest—Győr, Budapest—Pusztaszabolcs —Sárbogárd—Bátaszék — Újdombóvár—Pécs, valamint az Űjdombóvár—Kaposvár vonalakon, 1945. augusztus 21-től pedig a Komárom — Székesfehérvár—Nagykanizsa—Murakeresztúr vonalakon és az ezektől keletre és délre fekvő területeken, valamint az Abda—Hegyeshalom vonalon a poggyász- és áruforgalom felvételét. (UMKL KKM HU 1945—16293). Kiterjesztették a feladható express és gyorsáruk körét is, de az ismert forgalmi okokból előírták, hogy Budapesten át ezek nem fuvarozhatok. Teherdarabárukfelvételénél az árunemek megkülönböztetése augusztus 21-vel megszűnt. Kocsirakományként való fuvarozást igen korlátozott mértékben vállaltak és fenntartották a kocsiigénylési rendszert. Bánhídi