Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

II. ARCCAL A VASÚT FELÉ!

Budapesten át történő fuvarozások tehát egyelőre nem lehetségesek. III. Teherdarabáruként: só, gyufa, gyertya, szappan, mosópor, dohány- és dohány­gyártmányok, rézgálic és permetezéshez használt anyagok, nyers és kikészített bőr, cipőgyártáshoz szükséges kellékek, kész cipők és bakancsok, népruházati cikkek, textiláruk, ásványolaj és valamennyi terméke, bitumen, kátrány, enyv, gázok és szén­sav palackokban, karbid, gipsz, táblaüveg, üvegesragacs, gyapjú, cellulose, gumi­abroncs, motoralkatrészek, mezőgazdasági gépek és géprészek, patkóvas és kocsi­vasaláshoz szükséges anyagok, mezőgazdasági szerszámok és eszközök fából és vas­ból, koporsók, íves vagy rotációs nyomópapír, magánfelek kocsitakaró ponyvái, valamint a II. és III. pontban felsorolt küldemények visszatérő vagy megtöltés cél­jából feladott üres göngyölegei. A Budapestre rendelt teherdarabáru küldemények csak Budapest Nyugati pu. állomásra vehetők fel, a Budapestről kiinduló teherdarabáru küldemények pedig csak Budapest Nyugati pu. állomáson adhatók fel vasúti fuvarozásra. A darabáru küldeményeket továbbító vonatokat biztosító katonai kísérettel kell ellátni. IV. Kocsirakományú küldemények a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Miniszté­rium által a MÁV Igazgatóságának központi kocsiintézőségéhez továbbított rendel­kezések alapján az esetenként kiadott engedéllyel vehetők csak fel vasúti fuvarozásra. A fuvaroztató feleknek tehát ilyen irányú kérelmeikkel az illetékes minisztériumok­hoz kell fordulniok, melyek azokat a KKM-hez továbbítják. Felhívjuk az Üzletvezetőséget, hogy a mai, igen nehéz helyzetre tekintettel az áru­forgalom megindulásánál kövessen el mindent, hogy a kezdeti nehézségek mielőbb kiküszöbölhetők legyenek és a gazdasági élet az áruk rendszeres fuvarozásával az ország újjáépítése terén intézetünktől hathatós támogatásban részesüljön. Fogalmazvány. - MÁV lg. 1945-8872. Az államvasutak 1945. első hónapjaiban részben a nagyfokú károsodás, részben a hadiforgalmi igénybevétel miatt nem vállalt „polgári'''' poggyász és áruforgalmat, ehhez nem voltak meg a biz­tonsági feltételek sem. A vasút ezen alapvető szolgáltatásának a felvételére Bebrits Lajos miniszteri osztályfőnök a MÁV 1945. június 11-én tartott üzletigazgatói értekezletén adott utasítást. A későbbi hónapokban a forgalmat további vonalakon is felvették, így a KKM 1945. július 19-én engedélyez­te a Budapest—Szob, Budapest—Győr, Budapest—Pusztaszabolcs —Sárbogárd—Bátaszék — Újdombóvár—Pécs, valamint az Űjdombóvár—Kaposvár vonalakon, 1945. augusztus 21-től pedig a Komárom — Székesfehérvár—Nagykanizsa—Murakeresztúr vonalakon és az ezektől keletre és délre fekvő területeken, valamint az Abda—Hegyeshalom vonalon a poggyász- és áruforgalom felvételét. (UMKL KKM HU 1945—16293). Kiterjesztették a feladható express és gyorsáruk körét is, de az ismert forgalmi okokból előírták, hogy Budapesten át ezek nem fuvarozhatok. Teher­darabárukfelvételénél az árunemek megkülönböztetése augusztus 21-vel megszűnt. Kocsirako­mányként való fuvarozást igen korlátozott mértékben vállaltak és fenntartották a kocsiigénylési rendszert. Bánhídi

Next

/
Thumbnails
Contents