Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

I. A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MEGINDULÁSA

Fenti határozatunkat bár nem tartozunk megindokolni, a közzel szemben fennálló felelősségünk tudatában az alábbiakkal indokoljuk: Mi a Magyar Államvasutak szolgálatában álló alkalmazottak és munkások vagyunk, akik az Államvasutak felszólítására minden vonakodás nélkül azonnal szolgálatba álltunk. Nem akarjuk érdemeinket nagyítani, azonban olyan viszonyok között kezdtük meg szolgálatunk teljesítését, amikor ez a feladat lehetetlenségnek látszott. Kötelességünket erőnkön felül teljesítettük és teljesítjük. Ezzel szemben csak az a kívánságunk, hogy megélhetésünk a lehetőség szerint biztosítassék. Mi nem vagyunk okai annak, hogy egy bűnösen elkezdett háború után kötött fegyverszüneti szerződés értelmében, munkaerőnket az orosz főparancsnokság rendelkezésére kellett bocsájtani. Mi ezt a közös győzelem elérése céljából legjobb meggyőződésünkkel és szívesen tesszük, de mi mind hangsúlyozzuk, hogy a Magyar Államvasutak alkalmazottai és munkásai vagyunk. Munkánkat a Magyar Állam- és Államvasutak érdekében értékesítjük. Ezért joggal elvárjuk illetményeink és béreinknek az esedékesség időpontjában való folyósítását. A mi megélhetésünk biztosítása az ország és a hadsereg legfontosabb üzemének a biztosítását jelenti. Aki ebben a kérdésben ellenkező álláspontra helyezkedik, az szabotást követ el, úgy a kialakuló magyar renddel, mint a fölszabadító és értünk küzdő vörös hadsereggel szemben. Schworbauer Lajos s. k. s. hiv. az ÜB elnöke Másolat. - UMKL KKM II. 1945-4149. A Miskolci Üzletvezetőség Üzemi Bizottsága 1945. február 17-én tartotta első ülését. Mivel a Magyar Közlöny február 15-én megjelent számát és az ott kihirdetett üzemi bizottságokról szóló 51100 (1945) Ip. M. sz. rendeletét még nem kapták meg, maguk határozták meg az Üzemi Tanács működési és hatáskörét: képviseli az alkalmazottak érdekeit, hogy az őket megillető jogokat meg is kapják, viszont gondoskodik arról is, hogy az alkalmazottak minden tekintetben teljesítsék kötelességüket. Az ÜB határozatait javaslat formájában kívánta Barta Aladár üzletigazgató elé terjeszteni. Igényt tartottak az osztályfőnöki értekezleteken való képviseletre, az ügyiratokba való betekintésre, különösen személyi, fegyelmi és közellátási kérdésekben a véleménynyilvánításra. A legfőbb problémát a bérek és illetmények folyósítása jelentette, mivel a vasút elsősorban katonai szállításokat végzett, így bevételei nem voltak. Április 12-én az ÜB emiatt küldöttséget delegált a miniszterhez és Barta üzletigazgatót tette felelőssé a fizetések elmaradásáért és ezért lemondásra szólította fel. A kritikussá vált helyzetben a szovjet katonai parancsnokság közbelépett és Bartát, érdemeit elismerve, visszahelyezte állásába. (v.o. MÁV lg. 1945- 3872.)