Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

I. A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MEGINDULÁSA

Orosháza, 1945. március 14. A MÁV OROSHÁZI ÜZEMVEZETŐSÉGI KIRENDELTSÉGE HELYZETJELENTÉSBEN SZÁMOL BE A MÁV IGAZGATÓSÁGÁNAK MEGALAKULÁSÁRÓL ÉS A FORGALOM FELVÉTELÉRŐL Tiszteletteljelentjük, hogy a II. Ukrán hadsereg parancsnokság kívánságára 1944. december 20-án a szegedi vasúti üzletvezetőség megbízásából Orosháza székhellyel üzemvezetőségi kirendeltséget alakítottunk. Megbízásunk f. évi február 28-ig csak a mellékelt térképvázlaton színessel jelzett vonalakra szólott (Sz. Cs.V.

1 vonalakat is beleértve). Bár az (Arad) Battonya—Orosháza—Szentes—Kiskunfélegyháza vonalon erős, a többi vonalon közepes és részben gyenge katona forgalom volt, az értekező eszközöket és jelző berendezéseket vagy teljesen használhatatlan állapotban találtuk, vagy egyáltalán nem voltak meg. A szolgálatot részben román, részben magyar vasutasok és orosz katonák látták el. Elsősorban értekező eszközöket építettünk ki és pedig a távírda vonalak helyett is (részben a távírda telepek teljes hiánya miatt) telefon vonalakat. E területen jelenleg működő értekező eszközeink vázlatos összeállítását 2. sz. alatt mellékeljük.

2 A jelzőeszközöket általában a megszállás előtti állapotnak megfelelően helyreállítottuk. E téren olajhiány miatt az éjjeli kivilágítással még nehézségeink vannak. A zárjelző lámpák teljes hiánya miatt 35 x 35 cm nagyságú fehér-vörös fatárcsákat használunk a vonatok végének megjelölésére, melyek elég jól beváltak. Amennyiben az elhaladó vonaton még sötétben is észrevehetők. E területen ezidő szerint már csak Orosházán és Szentesen van egy-egy megfigyelő C. F. R.

3 mozdonyfelvigyázó, a többi C. F. R. vasutast fokozatosan leépítettük. Ma az összes szolgálatot saját személyzetünk látja el, csak vonat- és mozdonyszemélyzet jön néha román területről jövő vonattal Orosházáig. Az Algyő—Hódmezővásárhely közötti és a Szentes—Csongrád közötti Tiszahidak elrombolása olyan nagymérvű, hogy azok csak gyári munkával és átépítéssel helyezhetők forgalomba. A Szentes és Csongrád közötti ideiglenes hadi hidat a tavaszi zajlás elmozdította, mire azt az orosz katonaság felszedte és anyagát elszállította, tudomásunk szerint nem is szándékozik újra építeni. Ezzel szemben a kevésbé rongált szarvasi Körös-hidat még a tél folyamán ideiglenesen járhatóvá tettük és az ma is használható állapotban van. A kunszentmártoni súlyosabban rongált Körös-híd járhatóvá tételét megkezdtük február 27-én, annak munkái 25 munkanapra vannak tervezve. A munkálatokat kirendeltségünk vezetője Sólymos János főmérnök a helyszínen vezeti. A szükséges anyagot vonalhálózatunk területén gyűjtöttük össze, szakmunkásokat a vonalhálózatunk pályafenntartási és vontatási személyzetéből állítottuk össze.