Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

I. A belkereskedelem helyzete a felszabadulástól a stabilizáció létrehozásáig

óta létrejött és az 1922 :XII. tc. 69. szakaszára alapított iparjogosítvány visszavonási eljárások és véghatározatok revíziójának, illetve újrafelvételének szabályozását. Ugyanez vonatkoznék a hasonló időben létrejött iparűzési jog elvonási (az 1922 :XII. tc. 70. §-át kiegészítő 1936 :VII. tc. 19. §) esetekre is, feltéve, hogy az ügyben legvégső fokon a közigazgatási bíróság ítéletet még nem hozott. A kereskedelmi szakmák között az ún. átállítás szempontjából speciális helyzete volt a bor- és sörnagykereskedői, valamint a szeszes italok adásvételét közvetítő ügynöki iparnak. A felsorolt tevékenységeknek a 8890/1941. sz. ME rendelettel történt pénzügyi hatósági engedélyhez kötése folytán a szerzett jogoknak ipari jogrendszerünkben mindvégig megnyilvánuló érvényesülése teljes mértékben mellőztetett. E szakmáknál a hosszú évek óta fennálló, külföldi viszonylatban is neves cégek túlnyomó része záratott el az iparűzés továbbfolytatásától. Ezen túlmenően pedig az 1850/1942. sz. ME R a bornagykereskedők üzletének folytatásához szükséges üzlethelyiségeket és felszerelési tárgyakat juttatta többnyire olyanok kezébe, akik e szakmákkal korábban semminemű kapcsolatot nem tartottak fenn, és tevékenységük csak a múló konjunkturális lehetőségek kihasználására irányult. E szakmának érdekképviselete működését újból megkezdve kamaránk közbenjárását kérte olyan rendelkezés kibocsátásáért, amely biztosíthatja azt, hogy a szétosztott bornagykereskedői felszerelési tárgyak az utóbbi időben mind sajnálatosabb mértékben tapasztalható széthordástól és elpusztulástól nemcsak a szakmáknak, hanem a magyar mezőgazdaságnak is eminens érdeke volna. Ide vonatkozó konkrét javaslatot felhívás esetén készséggel terjesztenénk fel Miniszter Úrhoz. ad b) Kereskedelmi egyesületek A kereskedelmi szabad érdekképviseletek egész vonala jelenleg az erős mozgás stádiumában van. Az OMKE átállítása során létesített Kereskedők Országos Egyesülete (KOE) működését tovább folytatja, mégpedig úgy, hogy most már felekezeti korlátozásra való tekintet nélkül vesz fel tagokat. Az egyesülés ez idő szerinti elnöke ugyanaz, aki előzőleg volt, a tisztikarban azonban a régi OMKE főbb funkcionáriusai vesznek részt. Megalakult a Kisiparosok és Kiskereskedők Szabad Szakszervezete. E jelentés megtételének pillanatában vett értesülés szerint a Kereskedők Országos Egyesülete és ez utóbbi intézmény között bizonyos kooperációs tárgyalások vannak folyamatban, amelyből a kereskedelem új csúcsszervezete alakul ki. A kereskedelem régi szakmai egyesületei közül egyesek újból felvették munkájukat, viszont a Baross Szövetség nem ad életjelt magáról. Ez utóbbi szövetség, amely az 1919-es ellenforradalom jegyében született, de már a 20-as évek elejétől kezdve elszunnyadt és komoly érdekképviseleti munkát soha ki nem fejtett - a 30-as évek végével élénkült meg, amikor ezen szövetség a kereskedelem átállításának lett vezető harcosa. Törekvéseinek betetőzését azonban már nem élte túl, mert már a Szálasikorszakban az ún. Hivatásrend vette kezébe a kereskedelem szétrombolásának és szétzüllesztésének munkáját.